Babapiskótás cseresznyés lepény és némi Stahl magazin

2009 június 24. | Szerző:


 Attól, hogy jó ideig nem írtam blogot, azért olvasni több-kevesebb kihagyással olvastam a gasztroblogokat. Gyakran csak átfutottam a gyűjtőoldalon a címeket és azokat böngésztem át részletesen amelyek felkeltették a figyelmemet. Egy ilyen alkalommal futottam bele egy Stahl Judit legújabb magazinját értékelő posztba és a hozzá tartozó néhol – már bocsánat- dilettáns hozzászólásokba. Én is megvettem a fenti lapot, át is olvastam és igen, valóban nem tökéletes, tényleg sok benne a már többször elsütött recept, érződik rajta, hogy még nem igazán forrt ki teljesen az újság végleges arculata. Én is kihagytam volna pl. a  takarítós részt, viszont vannak benne nagyon-nagyon jó elemek, amelyek a többi hazai főzős lapra nem jellemzőek. Szerintem bátrabban elmozdulhatnának a csak gasztroirányba, az is simán eladná a lapot. Szóval nem is a kritikával volt bajom, de némelyik hozzászólás feldühített. Úgy veszem észre, hogy gasztrokörökben divat cikizni, leszólni S. J.-t. Félre ne értsétek nem ikont akarok faragni belőle, de szerintem igenis nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon az egyszerű háziasszonyok olyan alapanyagokat, ízeket, ételeket ismertek meg amit azelőtt nem. Persze ízlések és pofonok, én például Lázáréktól mentem a falnak. Ennek ellenére persze igenis követett el olyan hibákat, amiket felróhatunk neki pl. a vaj istenítése után a Rama szponzorálása miatt egy ideig mindent margarinnal csinált. Na ez pl. hiteltelen volt. Vagy ott van pl. az internetes fórumja az oldalán, régen tényleg működött, de az utóbbi időben semmi értelme nem volt, meg is szüntették, no ezen is lehetne fogást találni. De olyanokat felróni neki, mint legnagyobb hibát, hogy nem húzza fel a ruhaujját????? A kaput azonban az a megjegyzés tette be, hogy valaki megdöbbent azon, hogy a népszerű blogíró Chilli (Zsófi) lepaktált!!!!! Stahl Judittal. Könyörgöm, lepaktálni az ellenséggel szoktunk. Szerintem pedig inkább óriási dolog, hogy egy országosan terjesztett lapban, amit Magyarország legismertebb tévés szakácsnője ad ki, külön oldalt kap egy internetes blog szerzője. Én ezt egyáltalán nem érzem ledegradálónak, inkább elismerésnek. És még mielőtt gyanúba keverednék nem fogadtak fel védőügyvédnek, fogadatlan prókátórként írtam le mindezt.


Szóval ennyi duma után, hogy is jön ide a pite. Miután kipuffogtam magam, rámentem Stahl internetes oldalára ( www.stahl.hu) , ahol a hétvégi receptek általában már napokkal előbb rajta vannak. Most is így volt és mivel pont kapóra jött a cseresznyés süti és minden volt is itthon hozzá, gyorsan össze is dobtam. Így azután az a helyzet állt elő, hogy mikor vasánap délelőtt leadták a műsort, az én pitém már a konyhapulton hűlt.


Babapiskótás cseresznyés lepény

 

Hozzávaló:
15 dkg babapiskóta
1 kávéskanál sütőpor
1 csipet só
6 tojás
50 dkg friss, mirelit vagy befőtt, magozott cseresznye
2 csapott evőkanál finomliszt
10 dkg puha vaj
20 dkg cukor
1 vaníliarúd
1 citrom reszelt héja

A tepsi előkészítéséhez:
kevés vaj és finomliszt



A sütőt előmelegítjük 175 fokra. Kivajazunk, kilisztezünk egy 20×30 cm-es tepsit. Ezután a tepsibe belefektetünk 2 sütőpapírt, amelyeket egymásra merőlegesen helyezünk el. Figyeljünk rá, hogy a sütőpapírok szélei minden irányban 3 cm-rel túllógjanak a tepsi peremén: így könnyű lesz kiemelni a kész süteményt.


A babapiskótát finom morzsásra őröljük, és összekeverjük a sütőporral meg a sóval. A tojásokat szétválasztjuk. A cseresznyét összekeverjük a liszttel.


A puha vajat, a cukor felét, a vaníliarúd kikapargatott belsejét és a reszelt citromhéjat robotgéppel 1-2 perc alatt összekeverjük. Egyenként eldolgozzuk benne a tojássárgájákat, majd az egészet 2-3 percig tovább keverjük a géppel, hogy felhabosodjon.


Tiszta, száraz habverőkkel lágy habot verünk a tojásfehérjékből, majd a lágy habhoz apránként hozzászórjuk a maradék cukrot, és addig verjük tovább, amíg kemény és fényes nem lesz. A tojássárgájás masszába fakanállal beleforgatjuk a cukros, kemény tojásfehérjehabot, aztán óvatos és széles mozdulatokkal a babapiskóta-morzsát is.


A tésztát egyenletes rétegben átkanalazzuk a tepsibe, meghintjük a cseresznyével, és a süteményt 35 perc alatt megsütjük a sütőben.


Megjegyzés tőlem: annyit változtattam, hogy vaníliarúd helyett vaníliaaromát használtam és először vertem fel a tojásfehérjéket, utána a cukros tojássárgáját habot, mert így nem kellett a habverőt mosogatni, mint fordított esetben kellett volna.

Címkék:

Húsvét 2009. – Epres legyezőtorta

2009 május 3. | Szerző:


 Kicsit megkéstem a húsvéti beszámolóval, de mostmár ígérem ez az utolsó, erre az évre. Az epres legyezőtorta ötletét két receptből dolgoztam össze, az egyik aSnöcy blogján található recept, a másik egy Stahl sütemény, a gyors édességes könyvéből.


Kicsit vettem ebből is, abból és kialakult egy 3. variáció.A krémje az Snöcy-é, viszont a tészta összerakása a Stahl Juditté, mert nem tettem a tortának alapot és tetőt, csak összecsavartam a piskótacsíkokat.


 Nem bonyolult elkészíteni, cserébe viszont nagyon mutatós és finom édesség.



Epres legyezőtorta


Tészta: Süssünk egy piskótatekercset- én 3 tojásosat készítettem, de ha valaki a nagy gáztepsiben süti, nyugodtan csinálja 4 tojásból.


Ha elkészült, hagyjuk kihűlni, majd vágjuk fel egyforma 3-4 cm-es csíkokra. Azért fontos, hogy kb. egyformák legyenek, mert a torta magasságát ezek adják és ha túl nagy az eltérés, hepehupás lesz a teteje.


Krém:
kb 1/2 kg eper leturmixolva- egy doboznyi fagyasztott, azt hiszem az 40 dkg, nekem nincs turmixom, úgyhogy a felengedett epret a ropotgéppel nyomtam össze, ügyelve arra, hogy maradjanak benne azért itt-ott eperdarabkák, és utána tettem hozz egy kis vizet, annyit, hogy kb. 3-4 dl legyen ennek az eperlének az űrtartalma.  


1 csomag epres pudingpor
3,5 dkg cukor
17 dkg margarin
15 dkg porcukor
2,5 dl habbávert tejszin
fél zacskó zselatinfix


A turmixolt epret leszűrjü,belekeverjük a pudingot és a cukrot belekeverjük,sűrűre főzzük.A margarint a porcukorral habosra keverjük,a tejszint a zseléfix-el felverjük.HA az epres puding kihűlt,belekeverjük a margarinba,jól elkeverjükés óvatosan beleforgatjuk a tejszinhabot.


A csíkokat megkenjük a krémmel és feltekerjük őket, spirálszerűen, csigavonalban. Pontosabban csak az elsőnél van erre szükség, ezt a tálca közepére állítjuk és a többi krémmel megkent piskótacsíkunkat, e köré tekerjük spirálosan, csigavonalban. Mindezt addig tesszük, amíg el nem fogy a piskótánk. Ezután a maradék krémmel bevonjuk a torta tetejét és oldalát és tetszés, ízlés szerint díszítjük.


Én most serpenyőben átpirított szeletelt mandulával és eperszemekkel dekoráltam.


Amikor felvágjuk a tortát, előbújnak a csíkok.


Ebből az adagból nem lesz egy óriási tortánk, ha sok személynek készítjük, akkor válasszuk a Snöcy féle, alul-felül is piskóta variációt (annál dupla adag krémre lesz szükségünk)


 

Címkék:

Húsvét 2009. – Citromos szelet

2009 április 25. | Szerző:


A nemrég vásárolt Csábító házi sütemények c. könyvből való a recept, és amennyire egyszerű, alapvető hozzávalókból  áll össze és amennyire semmitmondóan néz ki, szinte hihetetlen, hogy milyen finom, süteményt tudunk belőle készíteni, mindenféle méregdrága és flancos hozzávaló nélkül. Ebből is látszik, hogy a régi háziasszonyok tudtak valamit. Akár egy nappal előbb is elkészíthetjük, mert minél tovább áll, annál finomabb lesz. Puhulás után, szinte szétomlik az ember szájában, még harapni sem kell. Lehetetlen abbahagyni!


Citromos szelet


Tészta:


30 dkg liszt, 1 dió nagyságú zsír, 1 csomag szalalkáli, 3 evőkanál cukor, 1 tojás, kb. 1 dl tej ( függ a liszttől és a tojástól, hogy mennyi kell, figyelni kell, hogy mennyit vesz fel) 3 lapot sütünk belőle!


Krém:


25 dkg margarin, 25 dkg porcukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 4 dl tej, 4 kanál liszt


- a lisztből és a tejből csomómentes, sűrű pépet főzünk


- a puha margarint habosra keverjük a porcukorral és hozzáadjuk a citrom héját és levét


- amikor a lisztes pép langyosra hűlt, apránként, robotgép segítségével hozzákeverjük a citromos-margarinos krémhez


- ezzel a krémmel töltjük meg a lapokat, azután jó pár órára, de inkább egy éjszakára magára hagyjuk, hogy megpuhuljanak a krémtől a lapok, összeérjenek az ízek


- tálaláskor porcukorral szórjuk meg

Címkék:

Húsvét 2009. – Mascarponés gyümölcstorta

2009 április 19. | Szerző:


Az idei húsvét vitathatatlan sztárja, újdonsága lett ez a Csongi által ihletett gyümölcstorta-variáció. Bevallom kicsit szkeptikusan álltam a dologhoz, de valóban az első falat meggyőzött arról, hogy minden elragadtatott jelző illik erre az édességre. Valóban isteni finom és eteti magát. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki, szerintem nem fogja megbánni. Én egy kicsit variáltam rajta, de csak a tetején, a lekvár helyett tortazselé került rá. Azt hiszem, a nagy sikerre való tekintettel állandó szereplője lesz a repertoáromnak és muszáj lesz kipróbálnom aJamie féle eredeti variációt is.

Mascarponás gyümölcstorta


1. Süssünk 3 tojásból piskótát gyümölcstortaformában-lustábbak vehetnek is, de azért az nem az igazi, ez a torta megérdemli a házi piskótát higgyétek el! (nekem a Jézuska hozott szilikonosan és azt kell mondjam egy áldás az előtte lévő fémmel szemben- mostmár csak egy kivehető aljúra vágyom, de nagyon-az sem baj, ha nem szilikon)


2. Amíg sül kikeverjük a krémet: 50 dkg mascarpone sajt, 3 evőkanál cukor, 1 dl tejszín (nem kell felverni) és vanília (legjobb persze a vaníliarúd kikapart belseje), nálam most vaníliakivonat helyettesítette- ezeket összekeverjük és kész vagyunk a krémmel (megsúgom, hogy nekem most csak 25 dkg-nyi mascarponém volt -úgyhogy feleztem az adagokat és így is nagyon finom volt, de nyilván több krém-több élvezet)


3. A kiválasztott gyümölcsöt kiolvasztjuk és alaposan lecsepegtetjük. (persze ha van friss, akkor ez a lépés stornó) – szerintem bármilyen piros, bogyós gyümölccsel jó én most málnával készítettem és isteni lett- mint azt már párszor említettem


4. A kihűlt piskóta mélyedésébe simítjuk a vaníliás mascarponekrémet, rápakoljuk a gyümölcsöket és az előírás szerinti piros tortazselével bevonjuk – óvatosan, mert ha lefolyik el fogja áztatni a piskótánkat, én szilikonos ecsettel, apránként kentem rá. ( a lekvárral készült verziót lásd Csonginál)

Címkék:

Válságkezelő baracklekváros rácsos

2009 március 15. | Szerző:


 Válság van! Ezt harsogja hónapok óta, mindenhol, mindenki. Váltakoznak a kétségbeesést erősítő és a túlélést elősegítő tippekkel teli hírek. Ebből még az egyáltalán nem szaklapnak mondható Príma konyha sem maradhatott ki és a márciusi számban 2 oldalt szenteltek egy válságmenünek. Ebből a desszert részen akadt meg a szemem, ami egy baracklekváros rácsos volt. Nem véletlenül. Ugyanis a kamrámban még bőven akadt a tavaly eltett lekvárból. Szerettem volna valamire felhasználni, kell a hely az új termésnek. Ennek a sütinek pedig kifejezetten jót tett az, hogy egyáltalán nem volt túl édes a lekvár. Akinek kóstolóba adtam belőle, megosztotta őket. Volt aki még tett hozzá cukrot, volt aki szerint viszont kifejezetten finom, hogy nem a cukor ízét, hanem a gyümölcsét lehet rajta érezni.  Ide viszont nagyon passzolt a savanykás íz, sőt én kifejezetten ilyet ajánlanék hozzá.



Baracklekváros rácsos


1. A tésztát összegyúrjuk (én kenyérsütőbe tettem, dagasztóprogramra) Egy tálba rakunk 50 dkg lisztet, 20 dkg kristálycukrot, 2 csomag vaníliás cukrot, 1 csomag sütőport, 2 tojást és 25 dkg margarint (ez lehet kicsit puha, hogy könnyebb legyen vele dolgozni)


2. Ha kész, egy 25*30-as tepsit kibélelünk sütőpapírral és a tészta 2/3-as részét kb. 0,5 cm vastagon, egyenletesen belenyomkodjuk.


3. 40-50 dkg baracklekvárt egyenletesen szétkenünk rajta egy kanállal.


4. A maradék tésztából csíkokat gyártunk. Lehet szépen kinyújtani a tésztát és felcsíkozni. Én a kezem között hengergettem ki a csíkokat. De én ilyen szempontból renitens vagyok.


5. A csíkokkal a lekváros tészta tetejét berácsozzuk, majd ezeket egy felvert tojással lekenjük.


6. Előmelegített sütőben, közepes lángon k.b 30-40 percig sütjük.


2-3 nap múlva is finom, puha, omlós marad- ha van rá ideje.

Címkék:

A néger kocka muffinosítása

2008 november 21. | Szerző:


Amióta csak megvan a minimuffin formám, gyakran jut eszembe, hogy hogyan is lehetne minimuffinosítani egy-egy régi klasszikus kedvencet. Azután van amelyik ötlet megvalósul, van amelyik csak terv marad. Íme egy megvalósult agyalás következménye. Ritkán készül nálunk néger kocka, pedig szeretjük. De a tetején lévő csokimázat eddig még mindig sikerült darabokra törni, minden tiszta malaj lett tőle. Ezért jutott eszembe, hogy ilyen apró kivitelben ezt ki lehet védeni. Persze kicsit macerásabb, de megéri.


Néger kocka muffinosítva 


Tészta: 4 tojássárgája, 25 dkg cukor, 10 dkg zsír vagy vaj vagy margarin, 3 dkg kakaó, 1 csomag sütőpor. Ezt finoman kikavarjuk.


Hozzáöntünk 2 dl tejet és 20 dkg lisztet. Ezekkel simára keverjük, majd minimuffin formába töltögetjük. (ne legyen tele, úgy kb. 3/4-ig) és előmelegített sütőben, tűpróbáig sütjük.


Hab: 4 tojás fehérjét, 20 dkg cukorral gőz felett felverünk és a kihűlt minimuffinok tetejére púpozzunk belőle egy-egy jó adagnyit.


Tetejére: csokimáz kerül. Tej tortabevonóval csináltam, bár eredetileg étcsokis a máz, de én nem szeretem. Mikróban megolvasztottam. Mostanában mindig így szoktam. Nagyon egyszerű és időtakarékos megoldás. A lényege, hogy az összetört csokihoz teszünk egy darabka vajat (ha nincs olajat) és berakjuk a mikróba. Nem szabad, hogy a csoki teljesen megolvadjon, mert akkor megég, elég ha a vaj felolvad, felforrósodik és akkor a megpuhult csokit folyékonyra tudjuk keverni vele.


Szóval a végén a minisütik tetejére jött a csokimáz, hűtőben megdermedt, azután már lehetett is falatozni.

Címkék:

Rachel Allen citromtortája

2008 október 30. | Szerző:


 Mielőtt Urban Eve blogjában  nem találkoztam vele szembe, sohasem hallottam még Rachel Allen-ről. Ahogy szétnéztem a neten, nincsenek is még róla igazán magyar/ul anyagok. Persze biztosan ő is be fog szűrődni kishazánkba, akárcsak Floyd, Nigella, Gordon, Jamie és a többiek. Addig is itt van ez az Eve által elkészített és fölrakott citromtorta, citromos lepény, nem is tudom hirtelen hogy nevezzem. De inkább hajlok az utóbbi felé. Szóval elkészítettem. Jó lett, elfogyott, csak egy kicsit csücsörítettünk tőle. Merthogy 3 bitang nagy és lédús citrom levét tettem bele és egy kicsinykét sokkknak bizonyult. Szóval csínyján a citrommal. Érdekes, hogy pedig ahogy a recept ajánlotta, megkóstoltam nyersen, de úgy nem tűnt vadul savanyúnak. Jót tesz neki, ha áll egy napot (nálunk nem volt ideje), ezért vendégségre készülődve ideális. Délután, egy jó teához. Határozottan jó párosítás. A receptben leírt fóliás nyújtós módszer pedig nálam-ismerve a nyújtásfóbiámat- azonnal állandó bevezetésre került.


Íme a recept- nehogy megijedjen bárki a hosszadalmas leírástól, pofonegyszerű összerakni. Ja! Én a vaksütésnél semmit nem raktam a tésztára, se fóliát, se babot mégsem púposodott fel.


Rachel’s Lemon Tart


Hozzávalók


…a tésztához
20 dkg sima liszt
10 dkg hideg vaj
1 evőkanál porcukor
1 felvert tojás


…a töltelékhez
3 egész tojás
12,5 dkg kristálycukor
3 citrom leve, ebből 1-nek a héja is
1 narancs leve
1,5 dl habtejszín


A tészta elkészítése
A lisztet a hideg vajjal és a porcukorral elmorzsolom.
Hozzáöntöm a felvert tojást, ha kicsi tojás, akkor az egészet, ha nagyobbacska, akkor a felét. Nagyjából összeállítom, nem kell teljesen.
Egy kb. 30×30 cm-es területet lefedek folpack fóliával. Rachel ezt egy nagy darabbal el tudta intézni, az én fóliám keskeny volt, úgyhogy kettőt fektettem egymásra úgy, hogy fedjék egymást. A lényeg, hogy akkora darab legyen, aminek a közepére tudom önteni az úgy-ahogy összeállított tésztát, amire ráhajtom a fólia négy csücskét és így, becsomagoltan megnyomogatom, hogy összeálljon.
Lapos korongot formázok belőle, és így rakom hűtőbe, mert ha gombóc, akkor tovább tart, amíg kihűl. Így viszont elég neki 20 perc.
Ha kihűlt, akkor kiveszem a hűtőből, a munkaasztalra rakom, a négy fóliacsücsköt leszedem róla, tehát kicsomagolom, de úgy, hogy alatta még mindig ott van az egész. Vágok még annyi fóliát, amennyi szépen ellepi (legyen ugyanakkora, mint az alsó), és a két fóliaréteg között szépen kinyújtom, jó vékonyra. (Nincs lisztezés! Nincs szakadás! Zseniális, komolyan mondom.)
Rárakom a közepére a formámat, és ha körülötte is van 1-2 centi, akkor pont jóra nyújtottam. Ez az adag elég az én 28 cm-es formámba, nagyon kevés tészta marad csak.
Leszedem a felső réteg fóliát (ez már nem fog kelleni), az alsónál fogva megfogom a tésztát, és fejjel lefelé beleborítom a formába. Most az alsóréteg fólia felülre került, ezt még hagyom a tésztán, szépen beleegyengetem bele a formába a tésztát.
Rachel rajta hagyta a fóliát a tésztán, és erre öntötte a sütőbabját, én meg elkövettem azt a hibát, hogy naívan azt hittem, a magyar fólia olyan, mint az angol, és frankón rá is olvadt a babjaimra. Úgyhogy azért, hogy ne forduljon ez elő, úgyhogy legközelebb tuti alufóliával fogom csinálni. Szóval lényeg a lényeg, szárazbabbal kibélelem a tésztát (blind baking), és 180°C-on 20 percig sütöm.
Ha megsült, egy kevés felvert tojással (amit lenyúlhatunk például a töltelékéből, vagy ha nagy tojással dolgoztunk, maradék van onnan is) megkenem a tésztát, és még pár percre visszamegy a sütőbe. Ez azért kell, hogy a tojás elzárja a tészta pórusait, és a tölteléktől ne legyen szottyos.


A töltelék elkészítése
A tojásokat felverem (kicsit félrerakok a tésztakenéshez), kikeverem a cukorral.
1 citrom héját belereszelem a tojásos keverékbe, majd ezt a citromot és másik két társát valamint a narancsot is kifacsarom. (Férfiembereknek tökéletesen delegálható feladat.)
Hozzáöntöm a tejszínt, és összekeverem.
Itt meg lehet kóstolni, hogy mennyire savanyú, ízlés szerint lehet még cukrozni.
A sütőt lehűtöm 160°C-ra, különben rántotta lesz az egészből.
Most jön az összeállítás. Elő a tésztával (túl mind a 9 ponton), beleöntöm a citromos keverék felét. Kihúzom a sütőrácsot, ráhelyezem a félig megtöltött tésztát, és már a sütőben öntöm bele a többi masszát, hogy ki ne lötykölődjön. Óvatosan betolom.
Addig sütöm, amíg szép lesz a teteje (kb. 35-40 perc), de még kicsit mocorog, ha megrázom. Hűlés közben még szilárdulni fog.


Kb. 10 szelet lesz belőle, porcukorral meghintve tálalom.

Címkék:

Raffaello másképpen

2008 szeptember 14. | Szerző:

 Már nem is magyarázkodom a szünet miatt, rámszakadt az élet az elmúlt hetekben, de már kezdenek elvonási tüneteim lenni, úgyhogy az akut bloghiányt enyhítendő, egy kis pótlás következzen.

Ezt a (számomra) újfajta Raffaello receptet már régebben kinéztem magamnak Mindennapi Manna blogjában, még azarchívumomba is lementettem, hogy el ne felejtkezzek róla. A múlt héten azután kaptam tejport és némi levegőhöz is jutottam, a ház ura pedig süteményt kívánt. Jó ötletnek tűnt egy gyorsan összedobható édesség. És valóban, az is volt. A kis golyóbisok nagyon finomak és a megszólalásig hasonlít az ízük az eredetire, szerintem sokkal de sokkal jobban, mint az általam ismert másik (szirupos-sok margarinos-sok tejporos) változatnak. Hogy most ezt a nápolyi teszi vagy nem, nem tudom. Lényegtelen is, az a fontos, hogy finom és kész.
Én most nem tettem a közepébe semmit, mert nem volt otthon mandulám, de legközelebb nem hagyom ki, így valóban, teljesen autentikus lesz a végeredmény.

Raffaello (Mindennapi Manna receptje)

8 evőkanál tejpor ( ez 1 csomagnak felel meg, azt hiszem 9 dkg)
7 evőkanál porcukor
20 dkg vaníliás ostya (nápolyi)
20 dkg vaj
10 dkg kókuszreszelék

Összekevertem a tejport, a vajat, a cukrot és a lereszelt ostyát. Golyókat formáztam és megforgattam a kókuszban. (Ha időközben nagyon megpuhulna a vaj, mielőtt formáznánk, tegyük be a hűtőbe egy kis időre.)

Címkék:

Túrós kosárkák- V.K.F.!-XVIII. forduló-különleges túrósok

2008 augusztus 24. | Szerző:


 Ez a második alkalom, hogy beszállok a V.K.F.! körforgásába. A piknikes fordulóban debütáltam, a salátásat kihagytam (nem vagyok jó benne, a standard majonézeseken és az alapokon kívül másfelé nem igazán tekintgetek és igazság szerint hidegen hagyott a téma), azután jött Ízbolygó és a túró. Egyből felcsillant a szemem és a képzeletemben számtalan különböző recept merült fel. Azután ahogy az lenni szokott, elsodortak az események és csak néha-néha halványan sejlett fel, valahonnan a tudatom mélyéről, hogy ketyeg az óra, nemsokára lejár a határidő. Szigorúan véve, ez az első igazi V.K.F.-es pályamű, a piknikes résznél ugyanis először készült el az étel és utána döntöttem úgy, hogy elküldöm a felhívásra. Itt azonban pont fordítva volt, direkt erre az alkalomra álltam neki a sütésnek. Mirelle-lel ellentétben engem pont az édes túrósok hoznak igazán, sőt kizárólagosan lázba, így az nem is volt kérdés, hogy valamilyen édesség fog készülni. Az összegzés után pedig azt is láttam, hogy bizony jó néhány dolgot ki is zárhatok, mert már elkészítettem és publikáltam őket. Némi receptböngészés után, viszonylag hamar döntöttem emellett a sütemény mellett. Régen ki akartam már próbálni és az is sokat nyomott a latban, hogy ismét bevethettem a minimuffin sütőmet.


Ennyi bevezető után, íme a recept. ( az ihletés a recept kiötlőjénél nyilvánvalóan az a széles körben ismert diós kosárka volt, ami  omlós tésztából, lekvárból és egy diós tojáshabból áll)


A ízéről csak annyit, hogy 4 db árválkodik a tányéron, mert szinte eteti magát, finom, könnyű, omlós.


Túrós kosárkák


Tészta:


25 dkg liszt
12,5 dkg margarink
10 dkg porcukor
csip. szódabikarbóna
1 tk. sütőpor
1 tojás
Ez a tészta, ezt is hagytam hűtőben pihenni kb. egy órán át. Jó vékonyra nyújtuttam (kb 1-1,5 mm, mert megdagad a tészta), kiszúrtam és kibéleltem vele a mini-muffin sütőformám mélyedéseit. Kevés baracklekvárt tettem az aljukba, és rá a túrótölteléket.


Update: én nem nyújtogattam, mert egy viszonylag puha tésztát kaptam, persze lehetett volna liszttel javítani rajta, dehát nem a nyújtás szeretetéről vagyok híres, úgyhogy kis golyókat gyártottam, a kezemet kicsit beliszteztem és úgy nyomkodtam, béleltem ki a minimuffin formát. Tökéletes lett. Ezután jött a lekvár és a túrótöltelék.


Túrótöltelék:


25 dkg túró
2-3 ek. tejföl
2 tojássárgája
cukor ízlés szerint
reszelt citromhéj
2 tojásfehérjéből némi cukorral vert kemény hab


Update: a cukor mennyisége ízlés kérdése és, hogy milyen lekvárt használunk, mennyire savanyú? Amit én használtam az egy jó kis házi savanykás baracklekvár volt, így én összesen (a túróhoz és a tojásfehérjéhez összesen kb. 8 dkg-ot használtam)



Végül előmelegített sütőben, 175 fokon 20 perc alatt megsütöttem.


Ha nincs minimuffin formánk, használjuk bátran a fém kosárkaformánkat vagy a hagyományos muffinsütőt. Természetesen akkor nagyobb sütiket kapunk, de ugyanolyan finomakat.


Adagolástól függően kb. 40 db sütit kapunk ebből az adagból.

Címkék:

Citromtorta

2008 július 23. | Szerző:


Az angol életstílusból a hozzám legközelebb álló momentum az ötórai teázás. Még csak átfutó gondolatként sem fogalmazodott meg bennem a blogírás gondolata, amikor olvastam Rosamunde Pilcher: Otthon című, kétkötetes, világháborúban játszódó regényét.Élvezettel és érdeklődéssel olvastam az újra és újra visszatérő motívumként megjelenő délutáni uzsonnák leírását. Olyan érzékletesen jelenítette meg az apró szendvicsek, teasütemények, torták világát, hogy mindig határozott vágyat éreztem arra olvasás közben, hogy a konyha felé vegyem az irányt.


Ez a citromtorta pedig-érzésem szerint- pontosan illene abba a világba. Könnyed, egyszerű, nincs túlbonyolítva. Az a fajta édesség, amiről nem is tudod igazándiból,hogy mitől működik. Csupa alap élelmiszer: liszt, cukor, tojás egy kis citrom. A végeredmény mégis annyira üdítő és friss, hogy szinte lehetetlenség abbahagyni.


Citromtorta



  • 6 tojásból piskótát sütünk a megszokott módon, annyi eltéréssel, hogy miután a fehérjét felvertük és hozzáadtunk a cukrot és a tojássárgáját valamint fakanállal hozzákevertük a lisztet, belereszeljük a tésztába fél citrom héját. (ha kicsi a citrom mehet bele egy egész citrom héja is)

  • Ezt a piskótatésztát a kisebb méretű kerek tortaformánkban süssük meg, majd kihűlés után vágjuk ketté.

  • Közben elkészítjük a krémet: 2 tojásfehérjét ( fagyasztós fehérjéket elő!) kemény habbá verjük és hozzáadjuk a 18 dkg cukrot. Hogy a cukor elolvadjon, gőz felett kevergessük a habot a robotgép egyes fokozatán.

  • Még mindig a gőz felett kevergetve hozzáadjuk a fél citrom levét, de csak lassan, csepegtetve.

  • Az így kapott krémet levesszük a tűzről és még melegen belekeverünk 5 dkg vajat vagy margarint.

  • Megvárjuk amíg a krém kihűl, és megkenjük vele a citromos piskótánkat, úgy, hogy a tetejére és az oldalára is maradjon.

  • Legvégül megszórjuk csokireszelékkel vagy darált dióval, mogyoróval.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!