Adventi aprósütemények 2008.-Vaníliás-mandulás kiflik

2008 december 15. | Szerző: maszatjani

Sokszor, sok helyen kacérkodtam már a vaníliás kifli sütésével. Múlt hétvégén azonban végre a terv valósággá vált. Gabojsza receptje volt az ötletadó, alapvetően  pedig Horváth Ilonától származik a recept. Tényleg isteni finomak lettek, omlósak, illatosak. A mogyorós csókok után ez is egy jól eltalált, állandó szereplővé előléptetett adventi aprósütemény lesz. Fém dobozban sokáig eláll. (persze csak ha gondosan elrejtjük magunk és a családtagok elől.)

Vaníliás-mandulás kiflik

Hozzávalók:

25 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

10 dkg darált mandula

10 dkg vaníliás cukor a hintéshez

A tésztához való anyagokat összegyúrom, ceruza vastagságú, hosszúkás rudakat sodrok, kb 5 cm hosszúra vágom és kifliket formálok belőlük. 160 fokos sütőben egész világosra sütöm és forrón vaníliás cukorba forgatom. (porcukorhoz tettem 3-4 csomag vaníliás cukrot)

Aki szeretné csokimázba márthatja a két végét, de szerintem, így tökéletes, ahogy van.

Csokis tallérok-kicsit másképp

2008 november 15. | Szerző: maszatjani

 Nem számít újdonságnak a blogom ez a Stahl féle csokis tallér. Előfordult már normál, eredeti változatban és gasztroajándékként-üvegben is. Mint azt már többször is említettem, nem szeretem az étcsokoládét, sőt a túlcsokis, túlkakaós dolgokat sem. Ezért azután nagy csoda, hogy ez a tallér mondjuk úgy bejön nekem. Persze némi változtatást azért eszközöltem rajta. Étcsoki helyett egy tábla Boci tejcsokit raktam bele és a tetejét pedig kiraktam szeletelt mandulával, ami a sütőben isteni finomra pirult. Úgy kellett visszafogni magam, hogy ne egyem le idő előtt az összes tallér tetejéről. No, túl sok időm nem is lett volna, mert rekordgyorsasággal tűntek el a tányérról. Azt hiszem ennél a változatnál maradok.

Csokis tallérok (Stahl Judit receptje alapján)

Hozzávalók
15 dkg liszt
1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
fél teáskanál szódabikarbóna
negyed teáskanál őrölt fahéj
10 dkg tejcsoki
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 tojás

A tetejére szeletelt mandula (bőkezűen bánjunk vele, mert megnőnek sütés közben és ami nyersen soknak tűnik, az készen már kevésnek)

Az első 5 hozzávalót ( konkrétan a száraz hozzávalókat) összevegyítem. Persze a csokit apró falatkákra kell vágni.
Egy másik tálban a puha vajat a cukorral meg a tojással habosra keverem.
Ha kész ehhez hozzászórom a száraz anyagokat és összekeverem. Nem egy kemény tészta nekem ment fakanállal is, de ha mégse egy picit rá lehet segíteni kézzel.
Rögtön lehet formázni, diónyi golyókat formálni és azt 4 cm átmérőjű és fél cm vastagságú korongokká lapigatni. (Szerintem kézzel a legegyszerűbb, de lehet egy lisztbe mártogatott pohárral is) Ezután a manduladarabokat rátesszük. ( Ha precízek vagyunk egyenként szépen mintába helyezve, ha nem (mint én), akkor csak úgy rászórjuk és belenyomkodjuk a nyers tésztába.
Utána egymástól kicsit távolabb egy sütőlapra tenni, mert a szódabikarbónától bizony terülnek majd szét jócskán.
Előmelegített forró sütőbe tesszük és kb. 10-12 percig sütjük. Hamar sül, figyelni kell rá.  (Én onnan láttam, hogy kész, hogy a széle már szilárdabb volt, egy késsel meg lehetett óvatosan emelni és akkor látszott, hogy az alja már megsült.) Figyelni kell, mert hamar sül. Amíg meleg puha, törik, de ha kihűl visszadermed, de nem lesz teljesen kemény, hanem olyan pont jó omlós. Tényleg nagyon finom.

Adventi aprósütemények 3. – Citromos keksz

2007 december 3. | Szerző: maszatjani

 Büszkén jelenthetem, hogy harmadik helyezést értem el egy Tupperware házi receptversenyen, ezzel a sütivel. Amit amúgy tök véletlenül, ötletszerűen választottam ki és sütöttem meg. Az első helyezést egy hatalmas és gyönyörű Fekete-erdő torta vitte el- teljesen jogosan. Teljesen máshogy volt elkészítve, mint ahogy én szoktam, szerintem nem is ez a hagyományos recept, de a végeredmény egy isteni finom, könnyű torta lett. A recept beszerzése folyamatban van, szerintem a karácsonyi listámon (ha nem hamarabbin) rajta lesz. A második helyezett egy ostyás-őzgerincben sült süti lett. Abból nem ettem, úgyhogy sajnos, nem tudom, milyen volt, de biztos finom. A harmadik pedig az általam készített citromos keksz lett. Teljesen ad hoc módon jött, hogy ezt a receptet kipróbáljam, csak ahogy lapozgattam a könyveimet, újabb aprósütireceptek után kutatva, felkeltette az érdeklődésemet a citromos íze miatt. (az Uram jó barátja minden citromos édességnek) Semmi extra dolog nem kellett hozzá ( mert amúgy rosszul vagyok attól, hogy az aprósütik nagy százalékához vagy méregdrága hozzávalók kellenek nagy mennyiségben, vagy olyanok amikről mi délkeleti határszélen élők még nem is hallottunk. ), úgyhogy megsütöttem. Nagy sikert arattam vele, úgy kellett megmentenem pár darabot másnapra. Nagyon könnyű, omlós és üde, de mégis karakteres ízű aprósütemény.

A recept a Holló és társa kiadó Könnyen, gyorsan, finomat sorozatának: Karácsonyi sütemények gyerekeknek c. kötetéből való.

Citromos keksz

Hozzávalók: 12 dkg liszt, 10 dkg vaj, 4 dkg cukor,  fél citrom reszelt héja, 1 csipet só, 1 tojássárgája

A vajat belemorzsoljuk a lisztbe, azután hozzáadjuk a sót, cukrot, citromhéjat és a tojássárgáját is. Gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk belőle, majd fóliába-zacskóba csomagolva 1-2 óráig hűtőszekrényben pihentetjük.

A sütőt előmelegítjük. A tésztát lisztezett felületen kb. fél cm vastagságúra nyújtjuk ( ne legyen túl vékony, mert nem igazán nő már sülés közben és ha túl vékony, akkor törni fog) és különböző formákra szaggatjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsiben egymás mellé ültetve őket kb. 8-10 perc alatt aranysárgára sütjük őket.

10 dkg porcukorból és 2-3 evőkanál citromléből sűrű mázat keverünk és bevonjuk vele a kihűlt kekszeket.Díszíthetjük tetszés szerint, nekem kandírozott citromhéjam volt otthon. Hamar szárad. Nekem nem lett elég ez az adag, még egyet kevertem.

Jó tanács: a  máz önmagában is finom savanykás, de ne nagyon torkoskodjunk belőle, mert könnyen megcsömörlünk tőle és a napunk további részét zöld tea kortyolgatásával leszünk kénytelenek tölteni.

Mézespuszedli újra

2007 szeptember 12. | Szerző: maszatjani

 

Egy június 29-i postomban már szenteltem egy elég hosszú fejezetet a Liannától kapott Magyar Ági féle mézes receptnek. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a recipére, mert amellett, hogy finom, gyors is, mert nem kell egy éjszakát állni hagyni, elég 1-2 óra, ráadásul azonnal puha lesz, nem kell napokat várni, hogy ehető legyen. Azóta is nagy kedvencünk, ezért nem véletlen, hogy a hétvégén is legyártottam belőle egy nagyobb adagot. Amiért újra egy bejegyzést szentelek neki, annak az az oka, hogy akkoriban írtam, hogy elkészült a süti igazi puszedli kivitelben is, tojásfehérjehabba forgatva.A képpel azonban adós voltam. Akkor ugyanis olyan gyorsan fogyott el, hogy nem volt idő fotózni, most azonban kihasználtam, hogy a ház Ura dolgozik és így sikerült lefotografálni.

 

Megjegyzés:  4 tepsi lett, de a 3 tojásfehérjéből készült hab, csak a felére lett elég, úgyhogy aki mindet puszedlisíteni akarja, az nyugodtan dolgozzon dupla adagból. ( Ide kiválóan felhasználhatóak a lefagyasztott tojásfehérjék, persze nekem is van, de ez a rendkívül okos ötlet, csak utólag jutott eszembe.)

Egyetlen hátránya, hogy  a hab viszonylag lassan szárad meg teljesen. No de, a türelem nemes erény.

Ui: Akit érdekel a recept az kicsit visszalapozva, hamar megtalálja.