A gyümölcsös-csokis bonbon új ruhája
2008 december 18. | Szerző: maszatjani
Minekutána túl gyorsan akartam kiszedni a friss bonbonokat, néhányat sikerült összetörnöm-zúznom. Persze az ízükön ez semmit sem változtatott, mégis napokig ott árválkodtak a hűtőben egy tányéron, míg a többiek seperc alatt elfogytak. Ekkor jutott eszembe, hogy valamelyik újságban (talán a Nők Lapja Konyhában) , a gasztroajándékok között láttam egy csokis kanál ötletet. Nosza, a törmelék csokikhoz, raktam egy kevés vajat, mikróban felolvasztottam, azután pedig kanalakat mártogattam bele. Ha nem tapadt rá elsőre elegendő mennyiség, akkor némi hűtőben dermesztés után, újabb mártogatás következett, majd újabb hűtőtúra.
A kész kanalakkal forró tejet kavargatva, isteni finom forró csokit kapunk. Attól függ mekkora a kanalunk, de egy kanál kb. 1dl tejet tesz jó csokissá. (persze ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesen-csokisan)
Celofánba csomagolva, pl. kiegészítve egy klassz bögrével, gasztroajándéknak is adható.
7 titok
2008 október 29. | Szerző: maszatjani
Cecile, Ottis és Snöcy is megtisztelt azzal, hogy gondoltak rám és kíváncsiak az én 7 titkomra. Egyelőre semmi konkrét tervem nincs, de azért vágjunk bele.
Szóval:
1. Szeretem a szirupos, romantikus, nőcis filmeket, könyveket. Igen, Danielle Steelt is. Egy a fontos, hogy legyen happy and benne. Nekem nem romantikus az, ha a két főszereplő a végén nem lesz egymásé. Az ilyen filmeket maximum egyszer nézem meg, mert depis leszek tőlük. Még az olyan klasszikusok sem képeznek kivételt mint a Love Story vagy a Ghost.
2. Szeretek olvasni. Nemcsak könyvet, újságokat is. Igen, Storyt is olvasok, meg Nők Lapját és Maximát, meg Blikket. Minden klasszikus helyre viszek magammal olvasnivalót. Igen, a WC-re és a fürdőkádba is. Utóbbinak köszönhetően a családban továbbadott újságok hullámosak és ázottak. Ilyenkor már csak sokat sejtetően összenéznek és megjegyzik maguk között: “megint a kádban olvasott”
3. Enyém a világ legtürelmesebb párja. Legtöbbször egy Buddha türelmével viseli a hirtelen természetem, a hisztijeim és az adj uram teremtőm, de rögtön típusú kéréseimet. És mindig kibogozza a paplanom, ha kérem. Akár hajnal háromkor is. És még be is takar. Mondom. Arany ember.
4. Szeretem ha dicsérik az általam készített ételeket, süteményeket. Egy szimpla finom kijelentés azonban rosszabb napjaimon annyit jelent számomra: éppenséggel ehető. Mondom: nehéz velem.
5. Mindig 3 vagy több gyerekes családanyaként képzeltem el magam. Így idestova 30 évesen, lassanként hozzá kéne lássak a gyakorlati megvalósításhoz. De biztos vagyok benne, hogy nem csúsztam még le semmiről.
6. Szőr és hajfóbiám van, ha csak meglátok egyet valahol, öklendeznem kell. Ha véletlenül ételen, ételben találok, képes vagyok többet egy falatot sem enni belőle.
7. Nem szeretem: a sütőtököt, a tengeri herkentyűket, a túlcsokis sütiket, a cukkinit, a padlizsánt, a kelbimbót, a kelkáposztát, a paradicsomos káposztát, a krumplis tésztát, az abált szalonnát, a disznósajtot, a grapruitot és még sorolhatnám.
Hű, hát ez nem is olyan könnyű, mint gondoltam. Én is kíváncsi lennék Mamihami és Ildinkó 7 titkára. Tudom, hogy már többen is kérték őket, de sebaj.
Apró-cseprők
2008 október 29. | Szerző: maszatjani
Íme a kért közeli felvétel a kérdéses kiszúróformáról. A tippek közül nekem leginkább a madáretető volt a leghihetőbb, bár azért még mindig vannak kétségeim. Úgyhogy, ha valakinek ez a fotó gyújt fényt, hogy mi is lehet ez, kérem ne tartsa magában.
Még valami. Már többször méltattam ezeken az oldalakon a Lianna nevű fórumozót és a receptjeit. Pár napja már egyenesen arra biztattam,hogy kezdjen ő is blog írásába. Ezután emailben megírta nekem, hogy azért nem blogol, mert már nem fér bele az idejébe a család, gyerek, munka és a Harmonet oldal Nagyi konyhájának szerkesztése, írása mellett. Megnéztem a rovatát és le a kalappal. Igencsak bő és változatos receptajánlatokban lehet válogatni. Engem kiváltképp felelkesítettek a receptversenyre beküldött étkek és sütemények. A bemutatkozó oldalán pedig kicsit közelebbről is megismerhetjük a szerkesztő-író Liannát (Nikit). Megjegyzem pont ilyen bájosnak és szimpatikusnak képzeltem. Úgyhogy hajrá! Neki további jó munkát, nekünk pedig jó keresgélést, böngészést kívánok.
Új szerzemény és egy találós kérdés
2008 október 26. | Szerző: maszatjani
A múlt héten buszra várakozva keveredtem be egy dm-be vagy rossmannba (ezt a kettőt mindig keverem), de ez talán (de csak talán) az utóbbi volt. Szeretek nézelődni, mert a “vegyes” részlegükön már többször bukkantam jó dolgokra. Most sem jöttem ki üres kézzel. Egy tepsi+ 22 kiszúróforma= 999 Ft. Szerintem nagyon jó áron volt, pláne, hogy vannak a formák között olyanok, amiket már régen kerestem , de hiába. Pl.: tojásforma, pillangó, mézeskalács-emberke stb. Egyetlen egy figura volt, amit akárhogy forgattam nem sikerült megfejtenem. Mivel mostanában láttam pár blogon, hogy divat találós kérdéseket feladni, adódik a feladat. Meg tudja-e nekem valaki mondani, hogy mit ábrázol az alsó sorban, középen lévő kék forma: (a kutya és az elefánt között, a pillangó alatt) Ha valaki tudja a választ, kérem ossza meg velem kommentben. Minden elismerésem az övé lesz.
Életjel
2008 augusztus 18. | Szerző: maszatjani
Sziasztok!Elnézést a hosszas hallgatásért. Múlt héten nyaralni voltunk Balatonlellén. Fürödtünk, pihentünk, járkáltunk, hattyút etettünk, horgásztunk, ültünk a parton naplementekor. Szóval, jó volt. Ma pedig már mindketten megkezdtük a visszatérést a munka világába. Az Uram már Kisújszálláson szemlézett, én pedig megkezdtem az elsős tanítónénivel a családlátogatások mindig emlékezetes sorát. Lassanként majd visszatérek a gasztroblog-vérkeringésbe is. Készülök- egyelőre csak fejben- a túrós V.K.F.-re . Remélem a gyakorlati megvalósításra is lesz elég időm.
Uborkaszezon, túró, szeder és V.K.F.
2008 augusztus 7. | Szerző: maszatjani
Nálam még mindig dúl az uborkaszezon, szinte alig megyek a konyha közelébe. No, a hétvégén azonban az Uram nyomatékos kérésére nekiálltam sütni. De valahogy nem jött az ötlet, hogy mit is kéne készíteni. Valahogy úgy van ez nálam mostanság, hogy ha van kedvem, ötletem, akkor nincs időm vagy hozzávalóm. Ha meg van időm és hozzávalóm, akkor nincs se kedvem, se ötletem. Miközben az isteni szikrát várva barangoltam a blogok között, Ízbolygó oldalán újfent elolvastam a XVIII. V.K.F. túrós kiírását és innen már csak egy lépés volt, hogy kitaláljam: bizony én sült túrótortát fogok csinálni. Egy időben rengeteget gyártottam belőle, szinte nem volt hétvége, hogy ne készítettem volna el. Azután jöttek újabb kedvencek és valahogy feledésbe merült. Nosza, rögtön szalajtottam is az udvari beszerzőmet túróért és ribizliért. No, az utóbbi az nem volt, csak feketeszeder, úgyhogy most kivételesen azzal készült. Nem ártott neki, finom volt így is.
Az eredeti receptet megtalálod itt.
És ha már így benne vagyok a túrózásban, gondoltam kigyűjtöm az elmúlt 1 év túrós receptjeit. Egy kis V.K.F. előtti összefoglaló magamnak, hogy mivel NE nevezzek és hátha valaki-valahol éppen most keresgél, hogy mit is süssön és ezzel ötletet adok neki.
Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy megköszönjem Ízbolygónak ezt a tuti témát, nekem nagyon bejön. Remélhetőleg a kiírt időpontig az uborkaszezonom is lemúlik rólam. (Vagy minimum átalakul túrószezonná)
Szóval íme az elmúlt egy év túrós receptjei tőlem:
– túrós-tejszínes-kekszes sütemény
– túrós-gyümölcsös bögrés süti
Hát, azt hiszem a lista önmagáért beszél, semmi szükség ezekután arra, hogy azt bizonygassam, mennyire is szeretjük mi a túrós édességeket. Úgyhogy, mostantól ötletelés indul: 3,2,1- túrós V.K.F.
Díjátadás némi morfondírozással
2008 augusztus 6. | Szerző: maszatjani
Mostanában nagy divatja van a blogszférában a különböző díjaknak. Volt már Yum-yum és Kreatív blogger láz is. Most egy újabb díjat indítottak útjára és érkezett meg hozzám Anyamama a Mamihami c. blog szerzőjének jóvoltából. Ezúton is- mégegyszer- nagyon, nagyon köszönöm neki, hogy rám gondolt. Jólesett.
Bevallom, elgondolkodtam rajta, hogy vajon nem-e fog már elértéktelenedni mindez a blogolók szemében? Nem-e legyintenek rá, hogy: Ó, már megint egy díj! Vajon tudja-e értékelni és a maga helyén kezelni mindenki ezeket a figyelmességeket? Érdeklődve figyelem már egy ideje a különböző díjak sorsát, útját. Nem untat, hogy 45-jére kell végigolvasnom a szabályokat és köszöneteket. Azt hiszem ennek az lehet az oka, hogy erőteljesen felülkerekedett bennem a szociálpedagógusi és a pedagógusi vér és elkezdtem analizáló szemmel figyelni a fejleményeket. Érdekes követni, hogy ki-kit választ, ki-kit tart érdemesnek egy-egy díjra és mindezt hogyan indokolja. Mert indoklás azért kell, bevallom kiráz a hideg attól, ha valaki csak belinkel pár nevet és ennyi. Akkor inkább ne csinált volna semmit.Mint ahogy azt is furinak (enyhén szólva) tartom, hogy valaki valakit megjelöl, jelez neki a blogján és még csak egy köszönömöt sem jelez vissza az illető, hogy igen, vettem, hogy értékeled, amit csinálok, köszi. Az már már dolog, hogy esetleg nincs kedve továbbvinni a láncot, de ha már játszunk, tegyük azt rendesen, korrektül. És ha mindez így történik, igenis jó dolog lehet ez a díjazósdi. Egyetértek Anyamamával és Tinával is abban, hogy jópofa, aranyos találmány, ami kiválóan alkalmas arra, hogy kifejezzük vele a másik iránti elismerésünket, szimpátinkat. Idézném Tinát, remélem nem haragszik meg érte, de minden szavával tökéletesen egyetértek:
” Mostanában divatja van ennek, de én egyáltalán nem bánom. Egyszerűen jó egymást méltatni, elismerni, meglepetést okozni és persze nagyon jó érzés, ha más értékel bennünket. “Pozitív energiacsere”, jó érzések adása és elfogadása, ami mindig mindenkire ráfér és igazán nem kerül semmibe…;-) Soha rosszabb “divatot”!:-)))”
Ennek szellemében tehét most jöjjön a díjátadás. Anyamama ” renitens” viselkedését átvéve, most én is csak egyetlen embernek fogom átnyújtani ezt a díjat, meghagyva így az adás örömét, minél többeknek.
Akinek pedig virtuálisan átnyújtom az Mesi. Több okból is. Az egyik, hogy Anyamama az indoklásában említi a scrapbookot, így úgy gondoltam, hogy olyan valakinek adományozom, aki ezen a területen jártas.
Nem ismerek túl sok scrapbookos blogot, a kedvenceim pedig, ahogy már írtam Tina és Mesi. Tináról a múltkori díjátadásnál már megemlékeztem, de Mesi akkor csak a +1-es versenyző volt, mert akkor, azt a díjat már megkapta. (remélem ezt még nem)
Szóval, hogy miért is Mesi? Természetesen az alap, hogy azért, mert nagyon tetszenek a munkái. Hagyományos technikával dolgozik ami nekem a szívem csücske, valahogy a digitális technika sokkal kevésbé fogott meg. Szeretem, hogy minden kis ” vacakban” meglátja a későbbi alapanyagot, szeretem azt a képi világot, amit felépít a munkáiban, szeretem, hogy olyan klasszul, részletesen, érthetően! írja le az elkészítés folyamatás, hogy kedvem támad rögtön nekem is készíteni valamit. És, ami még nagyon fontos, hogy SZÍVVEL írja a blogot, benne van Ő maga teljes egészében. (meg persze Gáborja és MIZO) Mikor olvasom az írásait, szinte folyamatosan mosolyognom kell és ez nagyon jó. Ráadásul nemrégiben meghirdetett egy képeslapkészítő pályázatot is. Szóval kreatív, lelkes, csupaszív lány. Ezért úgy gondolom, hogy méltán megérdemli ezt a díjat, amit sok szeretettel nyújtok át Neki, azzal kis megjegyzéssel, hogy érzékelhető az elmúlt pár bejegyzéséből, hogy egy kicsit most felborult körülötte a világ ezért tiszta szívből kívánom, hogy minél hamarabb álljon vissza minden a rendes kerékvágásba és úgy alakuljanak a dolgai, ahogy Ő-ŐK azt szeretnék.
Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 6. rész
2008 augusztus 4. | Szerző: maszatjani
Újra tele a könyvjelzőm, jöjjenek ismét a virtuális gyűjteményem újabb darabjai.
1. Ez a focciaca és grissini dolog egyre jobban izgatja a fantáziámat- több recept egy helyen Bombadil Tománál
2.Hogyan készítsünk csokidobozkát?- tv3 útmutatása mellett
3. Grízes-réteslapos süti Ízbolygótól
4. Gyümölcstorta- nem piskóta alappal- szintén Ízbolygótól
5. Gyors desszertpohár Latsiától
6. Zebratorta málnával- szintén Latsia munkája
8. Különleges paprikás krumpli borsóval és petrezselyemmel Cukroskata blogjáról
9. Max húsos-borsós rakott tésztája már így látatlanban is nyerő
10. Ezt a receptet a Macikonyhából a lufival készíthető csokikehely miatt mentettem le
11. Ínycsiklandó málnatorta vnjudit boszorkánykonyhájából
12. Gránátalma csirkesalátája- Hú, ezt most is nagyon megenném!
13. Sütiszörny szilvalekváros morzsasütije nagyon elöl van a kipróbálandók listáján
14. Házi csokis-vaníliás karika- ez nem blogból való, hanem a Ráma sütis oldaláról
15. Mamma marskaramellás sült banánja sütős és grill változatban is finom lehet
16. Mindennapi Manna paradicsomos sült fetája ingerlően gusztusos
17. Gyros fűszeres csirkecomb és fetával töltött paprika- Horasz konyhájából
19. Citromfűszörp Gigi konyhájából
20. Krumplisünik a tepsiben- Ottistól
21. Felhasználóbarát citromfagyi Zsuzsitól
22. Citromkrémtorta Nosalty-tól
23. Gabriella sárgabarackos pitéje
24.Pákosztos macska alias Millie Snickers szelete
25.Mirelle sárgabarackos gombóca
26. Barackos-túrós batyu Konyhatündértől
28. Amerikanizált rakott krumpli Endivia blogjáról
29. Crostini variációk Mammától
30. Csoki és gesztenyemousse torta Mennyei Manna oldaláról
31. Orosz hússaláta kicsit másképp Gabriella konyhájából
Kreatív blogger díj
2008 július 25. | Szerző: maszatjani
Egy elég vontatott, borús, kellemetlenkedő hét van eddig mögöttem. Semmi extra, “csak” sok kisebb-nagyobb bosszúság és néhány energiavámpír típusú emberke. Ráadásul ma délután az Uram úgy jött haza munkából, hogy már rosszul volt. Névnapot tartottak a cégnél és többek között házi kolbász is volt, ami- állítólag- nem volt finom és nem is esett neki jól. (ennek ellenére evett belőle- csak logikát ne keressünk a férfiak cselekedeteiben!) Szóval behanyatlott az ágyba, én pedig azóta lázat mérek és csillapítok, citromot karikázok, teát főzök, háztartási kekszért rohangálok. De már gépszerelési történeteket mesél, úgyhogy határozottan állíthatom, hogy jobban van.
Szóval ilyen körülmények között ért Snöcy üzenete, hogy a rendelkezésére álló Kreatív blogger díjak közül az egyiket Nekem szánta. Nagyon örültem neki, pláne, hogy az indoklásában a számomra oly kedves, anyák napi, üveges sütiporjaimra hivatkozott. Szóval köszönöm Neki mégegyszer, hogy méltónak talált erre a díjra.
Természetesen, ahogy ez már az ilyen díjaknál lenni szokott, kötelességei is vannak a díjazottnak. Íme:
A szabályok szerint:
– kiteszem a logót a blogomba
– belinkelem azt a személyt, akitől kaptam
– megnevezek 5 blogot- belinkelem a blogokat
– üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek
Az én díjazottjaim:
- Tina– akik ismerősek az nlc-s blogok között, azok emlékezhetnek rá. Ő írta ( és írja még most is, csak más blogfelületen) az Andris kuckója című blogot. Már akkor is élvezettel olvastam a bejegyzéseit, mert nagyon olvasmányosan, érdekfeszítően ír a mindennapjaikról. Azután rátaláltam a scrapper blogjára és nagyon megtetszettek a munkái. Igényesek, fantáziadúsak, gyönyörű idézetekkel, versekkel körítettek és ami a legislegfontosabb TELIS-TELI vannak szívvel, érzelemmel, szeretettel. Minden oldaláról süt a kisfia, anyukája, férje, barátai iránt érzett szeretete és szerelme és az életöröm. Ezért azután neki mindenképpen jár a Kreatív blogger díj. (habár nemrég kapott egy nagyon hasonlót, azért remélem ezt is örömmel fogja fogadni)
Az egyik kedvenc oldalam tőle ez, de ha van egy kis ráérő időtök böngészétek végig a oldalait. Higgyétek el, érdemes.
- A második, akinek szánom ezt a díjat és aki rögtön eszembe ötlött az szintén egy scrap blog írója: Mesi, a Széplélek nevű napló írója. A munkái kreatívak, egyediek, könnyen felismerhetőek rajta a Mesis stílusjegyek. Hagyományos változatát űzi a scrapnek és véleményem szerint nagyon-nagyon jól. Emellett- számomra- irigylésre méltó írói vénával van megáldva. Nála is csak azt tudom javasolni, hogy kezdjétek el olvasni a blogját az elejétől, nem fogjátok tudni abbahagyni. Sem az olvasást, sem a mosolygást. (most látom, hogy ő már megkapta ezt a díjat, de mindegy akkor ő lesz a + 1, már nem vonom vissza, legalább még többen megismeritek az oldalát, a munkáit.)
- Következzen egy gasztroblog-író: Cecile. Mióta elkezdett blogolni, még az nlc-n azóta figyelem a bejegyzéseit. Nagyon örülök neki, hogy mostmár egyre gyakrabban jelentkezik, irtó jó receptjei vannak, kár lenne, ha mi lemaradnánk róla. És, hogy miért a Kreatív blogger díj: nézzétek meg a gyönyörű tortáit. Nekem bizony leesett az állam amikor megláttam őket, mintha egy profi keze munkája lenne. Úgyhogy Cecile, hajrá, így tovább! Kérünk még minél több ilyen klassz receptet.
- Nem maradhat ki a díjazottjaim közül az egyik nagy kedvencem Fűszeres Eszter. Nos, ha valaki, akkor ő Kreatív blogger a javából. Imádom az írásait, a videóit pedig még annál is jobban. Úgyhogy újra csak azt tudom mondani, hogy még-még-még!
- Bíborlili szintén méltó a Kreatív blog díjra, mégpedig a kivételesen egyedi, hangulatos, szórakoztató olykor könnyfakasztó írásaival. Fantasztikus egy csaj, (remélem megbocsátja nekem, hogy lecsajoztam). Aki nem ismeri, annak szintén azt tanácsolom álljon neki és olvassa el elejétől a végéig. (ő- hála az nlc áldásos tevékenységének- valószínűleg oldalra nem fogja tudni kitenni a logót)
- Az utolsó személy akinek virtuálisan küldöm ezt a díjat, az Ildinkó. Nagyon szeretem a blogját, az írásait, a stílusát. Az első olyan blog az övé volt, amit rendszeresen olvastam. Ő egy igazán Kreatív blogger, méltán lesz övé ez a díj. Amellett, hogy csak úgy horgol egy babatakarót, szaloncukrot készít, lekvárt főz,és ha valaki, akkor ő aztán igazán kreatívan süt-főz. Nem kottából, hanem sokszor improvizálva, áthangolva készíti el az ételeket. Emellett pedig a fotói is nagyon szépek. Remélem már kicsit jobb kedve van és hamarosan folytatja a blogírát, mert biztos vagyok benne, hogy sokan várjuk őt vissza.
Szóval ők 5-en + Mesi, aki a bónusz, mert ő már megkapta az én jelöltjeim. Elnézést, ha túl hosszúra sikeredett, de szerettem volna megindokolni, hogy kit miért tartok méltónak a Kreatív blogger díjra.
Benne vagyok a Wellnessben!
2008 december 20. | Szerző: maszatjani
A “Soha ne mondd, hogy soha”- alaptézis újra bizonyítást nyert. Ugyanis benne vagyok a Wellness magazinban. Ha valaha is felmerül a kérdés, hogy melyik újságban nem fogok soha, semmilyen módon szerepelni, akkor bizony ez dobogós lett volna. No persze most sem sportteljesítménnyel vagy valami überszuper fogyókúra-projecttel kerültem bele, hanem a gasztroblogokat ajánló cikkükkel kapcsolatosan. És nagyon meglepődtem, és nagyon-nagyon örültem-örülök neki. Persze először felmerült bennem, hogy mivel a lapot a Sanoma adja ki és a nlc is hozzá tartozik, csupán csak némi önreklámról lehet szó, de azután hamar megnyugodtam, ugyanis mindenféle blogszolgáltatónál irogató kollega és kolleganő bekerült a válogatásba. És tényleg örülök, hogy olyan nagy és komoly, profi blogolók mellett, mint Fűszeres Eszter vagy éppen Dolce vita, az én kis szerény blogom is felkeltette a szerkesztők figyelmét. Köszönöm nekik és persze mindenkinek, aki olvas. Ja, és különösen köszönöm Áginak, aki felhívta a cikkre a figyelmemet.
Oldal ajánlása emailben
X