YUM-YUM Blog Award

2008 július 18. | Szerző:

 



miniMálna jutalmazott meg ezzel a yum-yum nevű blog-díjjal. Nagyon örültem neki, egyrész, mert aranyos tőle és jólesett, hogy méltónak talált rá. Másodsorban pedig, hát csak ez az első díjam, úgyhogy bizony bearanyozta a napomat, amikor elolvastam nála a nevem.


Nem bírtam ki és utánanéztem,hogy mi is ez és honnan ered. Nos túl sokat nem tudtam meg, az biztos, hogy a külföldi gasztrobloggerek között dúl a yum-yum  láz. Aki megkapja, rögtön ki is teszi a blogjára  és sok helyen még az is ott áll alatta, hogy ki tartotta őket méltónak erre a díjra. Én sajnos- a nlc ügyességének köszönhetően- nem bírtam odabiggyeszteni a mineMálna nevét. (sőt jelen pillanatban még az is kérdéses, hogy a képet ki bírom-e rakni, tényleg sokszor nem értem magam, hogy miért ragaszkodom még mindig a nlc-hez, amikor ennél csak jobb blogszolgáltatókat ismerek? no mindegy)


Szóval a díjjal nem csupán az erkölcsi elismerés jár, hanem felelősség is. Tovább kell adnod olyanoknak, akiket méltónak találsz rá. Nos, a kutakodásom közben annyit kiderítettem, hogy a yum-yum szócska valószínűleg a yummy-ból ered, azaz annyit tesz, hogy nyami-nyami. Tehát olyan gasztroblogoknak kell továbbadnom, amelyeket nézegetve ez a kifejezés jut eszembe.


Lássuk csak: mondhatnám, hogy nehéz helyzetben voltam, de ez most nem igaz, szinte azonnal tudtam, hogy én kiknek szeretném virtuálisan átnyújtani a YUM-YUM BLOG AWARD díjat.


Ladies and Gentlemen!


A díjazottjaim a következők:


1. Snöcy


2. Mamihami-Anyamama


valamint végül, de nem utolsósorban


3. Ottis


Mindhárman szerintem fantasztikusan kreatívan sütnek-főznek-blogolnak. Valamint: életszagúak. Hogy mit is értek ezalatt? Nos, az esetek többségében földhözragadt, elérhető alapanyagokból dolgoznak. Nem érzi azt az ember az olvasásuk közben, hogy ok-ok, szép-szép, de soha nem fogom tudni, akarni megcsinálni, hanem azt, hogy hoppá, már megyek is a konyhába és én is megcsinálom. Hát, én ezért jutalmazom őket.

Címkék:

Utószületésnap és majdnem meggyes pite

2008 július 18. | Szerző:



A kép innen való.


1 éve és 3 napja született meg az első bejegyzés a Maszatkonyha oldalain – az elhatározás hamarabb megvolt, csak hosszú hetekig nem jöttem rá, hogy miért nem lehet bejegyzést írni, azután némi fáziskéséssel kiderült, hogy csak az Opera tagadja meg ezt a funkciót és akkor elindult…..


1 éve és 3 napja evés előtt fotózás van


1 éve és 3 napja az első dolog, az internetre lépéskor, hogy a gasztrogyűjtő oldalakra kattintva tájékozódom, ki mit sütött-főzőtt-írt


1 éves és 3 napja folyamatosan részese vagyok számomra érdekes, kedves emberek életének. Csodálom Mirelle-nél a Nőket (megunhatatlanul), tátott szájjal olvasom és nézem Fűszeres Eszter zsidó szokásokról szóló történeteit és videóit (még!még!még!), gondolok Ildinkóra, aki éppen Frici cicát siratja, bámulom és irigylem Anyamamát, akit szerintem titokban duracell elem mozgat és még sorolhatnám. Ezekről az emberekről nagy valószínűséggel soha nem hallottam volna, ha nem kezdek blogot írni. Nagy kár lett volna…..


1 év és 3 nap alatt közel 100.000-ren kattintottak rám- KÖSZÖNÖM ( a mérőt csak 7 hónapja raktam fel, úgyhogy átlaggal számoltam),186 bejegyzés született és 270 kommentet kaptam.


1 év és 3 nap: sok idő vagy kevés? minden relatív- nekem- akiből a hobbikhoz való kitartásért felelős gént gyárilag kifelejtették- SOK, nagyon sok.


Nézzük csak: ott volt például a gyöngyfűzés- minden kelléket beszereztem- damil, drót, egységcsomagok, kis gyöngy, nagy gyöngy, könyvek stb. – egy-két darab után abbamaradt a lelkesedés. Valamelyik fiók mélyén még mindig hánykolódik egy szerencsétlen, ház nélküli csiga- mementóként…..


Azután jött a hímzés- anyukám hiába magyarázta, hogy az nem olyan egyszerű dolog, hogy az ember nekifog és tud. Persze nem hittem neki, a kellékek beszerzése után nekiálltam, hogy egy kb. 6 cm-es virágot hímezzek egy piros pólóra. Anyu élénk fejcsóválására ügyet sem vetve gübörcsöltem órákig. Az eredmény? Egy 1 cm-es felismerhetetlen cérnagubanc és a hímzőfonalak fiókba száműzése. Tavaly az unokahúgom elkérte őket és klassz karkötőket font belőle.


Következett az üvegfestés (tudjátok a lehúzhatós fajta)- a koreográfia ugyanaz, kellékek beszerzése, néhány hét tömény festés- azóta pedig csak a beszáradt flakonok árválkodnak egy dobozban.


Ezenkívül volt  puffadós festékes, flittervarrós, gyöngyvasalós, origamis és ki tudja milyen korszakom is még?


Szóval már értitek, hogy miért is nagy idő nekem ez az 1 év és 3 nap? Ezekután pedig komoly reményeket fűzzök a további folytatáshoz, hiszen az átlagidőmet már régen túlhaladtam. Lehet, hogy a korral kifejlődik a kitartáshoz szükséges gén?



Azért, hogy recept is legyen: a statisztikám szerint, kitartóan tartja magát a keresett receptek között, első helyen, a meggyes pite, hát íme. Nem teljesen az, mert én a ház, meggyet nem kedvelő szekciója miatt a felét túróval készítettem, de ez opcionális, nyugodtan lehet az egész meggyes.(vagy túrós) A recept Tinától származik-sőt az ötlet a felezésre is.


Meggyes-vagy túrós-vagy almás lepény


Hozzávalók:
40dkg liszt
8dkg zsir
10dkg kristálycukor
1cs sütőpor
1 pohár tejföl
2 egész tojás


A lisztben elmorzsoljuk a zsírt, hozzáadjuk a cukrot és a sütőport, csipetnyi sót,1 egész tojást és a tejföllel alaposan összegyúrjuk. Hideg helyen 20 percig pihentetjük.
Ezután két részre osztjuk. Az egyik felét elnyújtjuk és kizsírozott tepsibe terítjük. Gyengén megszórjuk zsemlemorzsával vagy búzadarával és rárakjuk a tölteléket. A tészta másik felét kinyújtjuk ráterítjük a töltelékre. Megkenjük felvert tojással, villával megszúrjuk, és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.


Töltelék (almás, meggyes és túrós változathoz):
– Az almát lereszeljük (kb.1kg.) és hozzáadunk 10dkg cukrot, kevés fahéjat és addig pároljuk míg a levét elfővi.
– A meggyet kimagozva a tészta aljára rakjuk, majd megszórjuk fahéjas cukorral.
– 25dkg túrot összekeverünk 10dkg cukorral, 1 egész tojással, egy fél citrom reszelt héjával, mazsolával.

Címkék: ,

Egy csöpp üveggolyó…..

2008 július 15. | Szerző:


 

Citromfű gurította át hozzám az üveggolyókat, amit köszönök neki. Hát, lássuk!

 

A- anyaság – egyre gyakrabban merül fel és foglalkoztat

 

B-boldogság – a “kék madarát” kergetjük mindannyian

 

C- citromfű – szeretem fűszerként és blogként is

 

CS- csapat– vágyom rá, hogy legyen- magánéletben és munkahelyen is, de még sajnos csak alakulóban van

 

D-dobókocka – talán, mert a kocka mindig el van vetve?

 

Dz-bodza – mióta valaki azt mondta, hogy a bodzabokron sok a kullancs, inkább elkerülöm őket

 

Dzs-Dzseniffer – van a suliban ilyen nevű kislány, de nekünk már fel sem tűnik a Kaszandrák, Debik, Félixek, Rafik, Fernandák, Armandók és Aldók között. És ez NEM vicc!

 

E- eső– szeretem, de csak akkor, ha nem kell sehova menni, itthon be lehet vackolódni

 

É- élni és élni hagyni – szeretem a közhelyeket, mindig igazak

 

F- fénykép– minden családi eseményen fotózok, sokszor már a rokonok idegire menően, de visszanézve mindig hálásak a megörökített pillanatokért

 

G- gombóc– jöhet bármilyen: szilvás, túrós, fagyi – most éppen a barackosat akarom kipróbálni

 

Gy- gyerek– velük dolgozom, saját még nincs, minimum háromra “gyúrunk”, aztán majd az első után meglátjuk, mit bírunk igaziból

 

H-hóesés– amikor mindent beborít, még mindig jobbnak, szebbnek látom a világot

 

I- ima – bárhol, akár kint a szabad ég alatt, saját szavakkal- olyan Anne Shirley módra

 

Í- írástanulás– foglalkozási ártalom, ismét lesz benne részem, mert újra  elsős-másodikos napközis leszek

 

J- “jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig”– újabb közhely, amit gyakran mormolok magam elé, ha pökhendi emberekkel találkozom. (sajnos túl gyakran)

 

Ly- lyukas zokni– az Uram sose akarja kidobni, amíg a lábfeje ki nem fér rajta, mondván itthon jó az még

 

K- Kele– Fekete Istvántól bármikor, bármi- minden művét kötelező olvasmánnyá tenném

 

L- labdarózsa– gyerekkoromba volt egy ilyen bokrunk, azóta sem láttam, pedig gyönyörű volt és persze Bálint Ágnes klasszikusa

 

M- madarak– akárhol laktunk eddig sehol nem voltak madarak az udvarunkban, pedig télen bőszen próbáltam etetni őket, mégsem jöttek. Két napja azonban az újonnan ültetett mogyoróbokrunkon rendszeres madárvendégeink vannak. Nagyon örülök! Végre!

 

N- nevetés– kár, hogy nem lehet receptre felírni, mert sokmindenre gyógyír

 

Ny- nyaralás– az idén- talán- először lesz kettesben mióta együtt vagyunk, ha minden igaz Balatonlellén- már nagyon várom-várjuk

 

O- olvasás– nagy szerelem, ha elragad, akár hajnalig is

 

Ó- óra– van vagy négy elromlott karórám, elemcserére várnak, fogadalmam, hogy szeptemberre megcsináltatom és hordani fogom, a telefont macerás mindig elővenni, hogy hány óra is van

 

Ö- öregedés– lehet szépen is

 

Ő-őrizetes– mint a Vukban, klasszikus, kihagyhatatlan

 

P-palack– gyűjtöm a műanyag palackok kupakját, amióta tudom, hogy betegeken segíthet az értük kapott pénz, nem sok van még, egy reklámszatyornyi, nincs konkrét személy sem, mégis mániákusan rakom el őket, akár még vendégségben is.

 

Q- Quarellin– most jól jönne egy, mert ettől a frontos időtől fáj a fejem

 

R- rokonok– akiket nem választhat meg az ember, mégis a vér szava sok esetben működik, magunknak is meglepő módon

 

S- scrapbook– még csak ismerkedem vele, ajándékba készítettem már kettőt, mindkettővel óriási sikert aratva

 

Sz- szerelem- még mindig tart 5 év után is, de nagy igazság, hogy a rózsaszín felhők elmúltával a megtartása komoly munka és felelősség

 

T- türelem– próbálkozom, mégis néha elvesztem

 

Ty-tyúk– no mi is volt előbb? a tyúk vagy a tojás?

 

U- Uganda– vonzanak a kalandos, ismeretlen tájak és tisztelem azokat, akik bátran fejest is ugranak az ismeretlenbe, talán majd egyszer, valamikor én is…..

 

Ú- út– a pokolba vezető is jószándékkal van kikövezve-haj, de sokszor tapasztaltam már

 

Ü- üvegek– idén először lekvárfőzési mánia tört rám, azóta nagy becsben tartom az előtte kihajígált befőttes üvegeket

 

Ű- űzött vad– éreztem már magam így, hát mit mondjak, nem jó

 

V- vizsla– van kettő lökött, kajla belőlük

 

W- Weöres Sándor-a gyerekversei felülmúlhatatlanok

 


X- xilofon– sosem tudtam rajta megtanulni játszani, a boci boci tarkát leszámítva

 

Y- yesterday– nem szeretem a Beatlest, de ami jó, az jó

 

Z- zene– az kell, dallamos, fülbemászó és lehetőleg magyar

 

Zs- Zsuzsi–  hiába, minden szentnek maga felé hajlik a keze

 

Hát ennyi, azt hiszem pontosan tükröznek engem ezek a szavak. Továbbgurítanám a labdát Ildinkónak, Csonginak, Anyamamának és Cecile-nek

Címkék:

Szolgálati közlemény

2008 június 7. | Szerző:

 Az előző felhívásból kimaradt egy fontos mondat, miszerint NEM CSAK GASZTROBLOGGAL rendelkezők vehetnek részt ebben a játékban, hanem bárki, akinek bármilyen virtuális naplója van és továbbviszi a játékot.


 

Címkék:

Pay it forward!

2008 június 6. | Szerző:


 Igen-igen, tudom, mostanában hanyagolom kissé a blogírást, de az iskolai évzárás bizony ezerféle megoldandó feladatot gördít elém. Műsorszervezés, osztálykirándulás, ajándékkönyvvásárlás, még egy utolsó falrajz-verseny, ballagás, évzáró, beszámoló leadása, napló átnézése, rendezése és ehhez még hozzájön az, hogy a gyerekek a fáradságtól az átlagosnál is zizzentebbek. Úgyhogy sokszor az agyam helyén csak légüres tér, a lábaim helyén pedig mázsás kőtömbök vannak, mire hazaérek. Ígérem, amint kicsit megpihennek, szorgalmasabb leszek, a sütés-főzés, és a posztolás terén is.


Addig pedig itt ez a klassz és izgalmas játék. Szerintem már az érdekes, hogy ki-kihez jelentkezik.


A szabályokat már biztos mindenki fújja, de a szabály az szabály, úgyhogy íme:


1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.


Szóval szabad a vásár, szeretettel és kíváncsisággal várom a jelentkezőket!


 

Címkék:

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 5. rész

2008 május 20. | Szerző:

 



Kép innen


Újabb gyöngyszemek:


Sajtos húscipó- a húst csak darált formában evő Uramnak valószínűleg ízleni fog a Borzsi által készített finomság


Még mindig Borzsi és még mindig fasírtrecept- a fent említett ok miatt ebből nálunk sosem elég


Egy nagyon egyszerű, de valószínűleg pont ezért isteni finom csirkemellrecept tv 3-tól


Barackos-túrós rétes Ízbolygótól- No comment


Obatzter- hogy Maci camambert sajtos különlegeségét mikor fogom megcsinálni még nem tudom, de hamarosan sort kell, hogy kerítsek rá


Ahogy Jucy készíti a borsos tokányt


Hogyan készítsünk házilag krémsajtot?- Max megmondja


Tzatziki- szintén Max tollából-fakanalából


Mascarponés-fehércsokis-málnás krém a Macikonyha lapjairól- azt hiszem ehhez sem kell magyarázat, hogy miért került a könyvjelzőmbe


Bár nem szeretem a kávét- Maci Cafe Amsterdamjának hatására feladom az elveim és kipróbálom ezt a csodát


Peti féle mascarponés-gyümölcsös torta- Csongi oldaláról


A druszám- Zsuzsi- poharas eperkrémje


Citromos fehércsoki mousse- egyenesen a Macikonyhából


Egy újonnan felfedezett blog+ a régóta ismert sajtos csiga újraértelmezése- szalonnás változatban az Élet a konyhában című blog szerzőjétől


Snöcy- epres legyezőtortája


Tejcsokoládé-fagylalt fagyigép nélkül- Sütis néne sütödéjéből


Olasz citromtorta Dolce vita módra


Vaníliás sablé diamant- a gyönyörűen csengő Pranté nevű blogról


Provanszi ropogós krumpli- Sajtkukac blogjáról


A kreatívos VKF. forduló- szerintem- legzseniálisabb pályaműve volt Kricso zserbógolyója


Olaszos csirkemelltornyocskák- szintén a kreatívos VKF. fordulóból Kisvirágtól


Fészkes fasírt BeckZsu-tól (még mindig kreatív VKF. – jó kis forduló volt ez)


Sajtos stangli-Gabojszától


Forró almástáska- Snöcytől


Macikonyha G-portálos oldalán egy csomó nagyon jó karácsonyi bonbon receptre leltem, meg persze sok minden mást is


Zsúrkenyér blogján találtam rá a sós sajtra fűszeres olajban (gasztroajándéknak is szuper)


Citromos pite- Pákosztos Macskától


Vaníliapudinggal töltött leveles táska-Évától


Maximális golyómánia-mascarponés golyóbisok-Maxtól


Tejszínes-túrós epertorta- szintén Max konyhájából

Címkék:

Recepttár a blogíró kollegák és kolleganők tollaiból 4. rész

2008 április 28. | Szerző:


A képet innen vettem kölcsön.

Hála az égnek a magyar gasztroblogger-társadalom igencsak aktív. Ennek eredményeként március 2-a óta a könyvjelzőm ismét megtelt linkekkel. Úgyhogy az első, a második és a harmadik rész után következzen az újabb megjegyzendő receptgyűjteményem a kollegák-kolleganők segedelmével.


1. Az Uram nagy barátja a sült hagymának és a frissen sült kenyérnek is, így azután BeckZsu hagymás kenyerét mindenképpen fel kellett vennem a tervezett ételek listájára.


2. A fűszervajas csirke szalonnában munkacímet viselő receptjével viszont nem az Uramat, hanem engem vett le a lábamról az álabeck nevű blog írója, aki a fent említett BeckZsu


3. Doctor Pepper blogjáról a fehércsokis-citromos gombócnak még a neve is üdítő.


4. Noha nem rajongok a csokis édességekért, phzs Sacher tortája valamiért mégis annyira ingerlően hatott rám, hogy muszáj volt megjegyeznem. Ha valaha ilyet sütök, biztos, hogy ezt a receptet fogom használni.


5. Gyerekkoromban gyakran készítettünk ilyen sajtos tallérokat egy kölcsönkapott szerkezettel. Nosztalgiából- meg mert finom is volt- készülök újragyártani, megfelelő célszerszám hiányában a sütis néne által ajánlott gofrisütővel.


6. Hogyan süssünk töltött muffint? Hát például így!


7. Perec Snöcytől- a formám már megvan hozzá.


8. Húsvéti linzerek- szintén Snöcy alkotásai- mert szépek.


9. Újabb töltött muffin- most lekvárral.


10. Judit csupacsokis tallérja


11. Sajtkukac fagyinak látszó kukorica, borsó és májkrémreceptje. Irtó guszták.


12. Újra BeckZsu receptje: csirkés nyárs bundázva


13. Cookingstar portugál tortácskái


14. És újra BeckZsu: most a csokihabos tortácskáival


15. Snöcy: almás kosárka diós habsapkával- hogy el ne felejtkezzem róla, mire újra beköszönt az almaszezon


Egyelőre ennyi, de hamarosan folyt. köv.

Címkék:

Húsvét 2008.

2008 március 22. | Szerző:

 



 

Minden kedves olvasómnak kívánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket!


Lőrinc Pál: Három füles



Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.
Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.
Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.
Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.
Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Címkék:

Tavaszi körkérdés

2008 március 6. | Szerző:


 

 

A Horasz által útjára indított tavaszi körkérdést, anyamama volt olyan kedves és átgurította hozzám. Délelőtt már írtam egy szép, cirkalmas posztot ebben a témában, ami azután egy ügyetlen gombnyomás miatt elszállt az éterbe. Ezt jelnek tekintettem, úgyhogy rövidre fogom.


A kérdés arról szólt, hogy kinek melyik étel jelenti a gasztronómiai tavasz beköszöntét? Nos, nem szolgálhatok sok újdonsággal, közhelyesen szólva csatlakozom az előttem szólókhoz. A harsogó, üde, szabadföldi retek, újhagyma, saláta, a nap és nem műanyagízű eper megjelenése bizony számomra is azt jelzi, hogy vége a télnek. Ilyenkor gyakrabban készítek salátákat, mert teljesen más ízt kapunk, mint a téli, kényszerérlelt, se íze-se bűze zöldségutánzatokból.


És még valami, a húsvét: a friss zöld fűből készülő nyuszifészek, a jófajta, füstölt házisonka, a harsogóan friss zöldségek a reggelizőasztalon, a csípős torma. Ez maga a TAVASZ, így csupa nagybetűvel.


Továbbítanám a kérdést, mert őszintén kíváncsi vagyok a válaszukra: Cukroskatának és Ildinkónak.

Címkék:

Zsuzsanna nap

2008 február 19. | Szerző:

 Valamilyen régi hagyomány szerint ha a nevem napján, azaz ma megszólalnak, csiporognak a pacsirták, akkor vége a télnek. Nos, ma – leszámítva néhány verebet- nem láttam madarakat. Kárpótlásul azonban kora este megérkezett az Uram, a névnapi ajándékommal.



 

Ezekután gondolom nem is kérdés, hogy kinek is van a legklasszabb, legjobb-fej stb. stb. Ura a világon? Pláne, ha még azt is hozzáteszem, hogy kb. 2,5 hónapja említettem meg neki, hogy mennyire szeretném ezt a könyvet és mivel akkor az árát is elárultam neki, azóta apránként rakosgatta össze. Ma pedig túlórára hivatkozva, elrohant munka után, hogy megvegye. Mit mondjak, teljesen levett a lábamról.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!