Egy rendhagyó romantikus vacsora- V.K.F. XIX.
2008 szeptember 27. | Szerző: maszatjani
Amikor elolvastam Doctor Pepper témáját az aktuális V.K.F!-re, rögtön arra gondoltam,hogy na ezt tuti kihagyom. Mert, bár szerény személyem igencsak fogékony a romantikára, filmek, könyvek terén, de úgy gondolom, hogy ezeknek a való élethez bizony vajmi kevés közük van. Épp az imént olvastam el phzs fejtegetését ezzel kapcsolatosan és maximálisan osztom a véleményét. A romantikát-akárcsak a szerelmet, szeretetet, barátságot- nem lehet kicsikarni, erőltetni. Ülhet egy pár gyönyörűen megterített asztalnál, szórhatják a fényüket a míves gyertyatartókban szikrázó gyertyák, adhatunk 3 fogásos, méregdrága herkentyűkből álló vacsorát, ha az a valami, nem születik meg közöttünk. Az a bizonyos valami. Életem párjával a legromantikusabb pillanataink, közös életünk fontos pillanatai sosem előre megrendezett eseményekhez kapcsolódtak és mégis ezek a pillanatok azok, amelyek, ha eszembe jutnak a mai napig is beleborzongok. Ráadásul ezek sokszor apró dolgok, kis mozaikkockák a boldogság falából. Tökéletes pillanatok. Olyan ritka az az érzés, amikor úgy érezheti az ember, hogy egy tökéletes pillanat részese. Itt és most. Meg kell becsülni. Ilyen volt a múlt héten a vasárnap esténk. Kint korán sötétedő, borús és hideg. Bent azonban meleg volt, világos és nyugalom. A lakást betöltötte a frissen sült kifli illata. Az Uram Cobra 11-et nézett, én a fotelban ülve olvastam. Néha felnéztünk, találkozott a tekintettünk, összeért a lábunk, egymásra mosolyogtunk. Azután gyorsan összedobtam a Stahl féle camembertes minifondüt. Frissen sült, ropogós kiflivel ettük. Nem volt damasztabrosz, ezüst étkészlet, gyertyák és többfogásos menü. Mégis, romantikus volt. Úgy istenigazából. Tökéletes pillanatok.
Provence-i sült camembert(Stahl Judit receptje a Gyorsan, valami finomat c. könyvéből)
Hv.: 1 korong sajthoz: 1 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál provence-i fűszerkeverék, egy kevés olaj (oliva, de ha nincs én simával is csináltam már), frissen őrölt bors, 1 evőkanál fehérbor ( én kihagytam)
Alufóliát tépünk, az alját megolajozzuk, nem kell sok, csak, hogy fényes legyen.
A sajtkorongot 12 helyen megszurkáljuk. A fokhagymát 6 tüskére vágjuk. Ha nincs provence-i fűszerkeverékünk, akkor rozmaringból, kakkukfűből, bazsalikomból, tárkonyból és borsikafűből mi is összerakhatjuk.
A megszurkált sajtkorong 6 mélyedésébe fokhagymatüskét, 6 mélyedésébe provence-i fűszerkeveréket tömködünk.
Ezután “pofával” lefele borítjuk az előkészített alufóliára, a fóliát körébugyolálom, hogy a védőfal magasabban legyen a sajtnál. A tetejére lötykölünk egy kevés olajat és megszórjuk frissen őrölt borssal. (ha bort használunk az is ide jön)
Ezután egy másik fóliadarabbal, lazán, nem tapadósan leborítjuk a sajtkorongunkat és az előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Ezután levesszük róla a fóliatetőt és még 2-3 percig sütjük.
Pirítóssal, ropogós friss zsemlével, kiflivel mártogathatjuk ki az ízes, fűszeres, olvadt sajtkrémet miután a tetejét picit megvágtuk, hogy hozzá tudjunk férni.Isteni finom!
Rizses lecsó
2008 július 30. | Szerző: maszatjani
A nyári uborkaszezon kellős közepén vagyunk, és ez bizony a blogomon is érezteti a hatását. Az elmúlt hetekben volt szülinapi összefoglaló, könyvajánló, 2 díjátadó, üveggolyó, receptek viszont csak elvétve. Úgyhogy épp itt az ideje, hogy belecsapjunk a lecsóba. Igaziból és átvitt értelemben is.
Az itt következő rizses lecsó recept nyilván nem új sokaknak. Nekem az volt, amikor egy újságban rátaláltam (azt hiszem Kiskegyed volt) és akkor miért ne lehetne az másoknak is?
Hagyományos formájában nem kedvelem a lecsót, így azonban nagyon is. Kiadós, laktatós főétel, minimális energiabefektetéssel. A nyár közepén kell ennél több?
Megjegyzés: próbáltam már télen bolti lecsóból reprodukálni. Hát mit mondjak, úgy épp csak megüti az ehető mércét. Szezonban azonban friss paprikából, paradicsomból, puha kenyérrel…hmmm
Rizses lecsó
Hv: 15 dkg szárazkolbász, 2 nagy vöröshagyma, 8 zöldpaprika, 4 paradicsom, 4 ek olaj, 1 kk fűszerpaprika, 10 dkg rizs, só, bors
(ezek az újságban lévő arányok, én ettől el szoktam térni, kevesebb paprika, több paradicsom, 1 fej hagyma- mindenki igazítsa a saját lecsóízlésükhöz)
Elkészítés:
- Előkészítünk minden alapanyagot: a kolbásznak lehúzzuk a héját és felkarikázzuk, a megmosott paprikát kicsumázzuk, felkarikázzuk, a hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, a paradicsomot megmossuk, kicsumázzuk, feldaraboljuk(aki nem szereti a héját, az rakja forró vízbe és utána húzza le)
- A felforrosított olajban a hagymát üvegesre fonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a kolbászt és 1-2 percig együtt pirítjuk.
- Beletesszük a zöldpaprikát, paradicsomot, sót, borsot.(sóval csínyján bánjunk, mert a kolbászban is van bőven!)
- Ezután hozzáadjuk a fűszerpaprikát és a rizst.
- Az egészet összekeverjük és annyi vízzel felöntjük, hogy éppen ellepje.
- Lefedve kb. 20 percig főzzük, amíg a rizs megpuhul, de a lecsó még kicsit leveses marad.
- Puha, friss kenyérrel tálaljuk.
Rétegelt krumpli-kicsit másképpen
2008 július 1. | Szerző: maszatjani
Szerepelt már ez az étel a blogom oldalain, itt. A változás csupán annyi, hogy most nem egyenként rétegeltem a krumplikat, hanem egy jénai alját kibéleltem a szalonnával, rá sorban jött a krumpli, felvágott, sajt- 2-szer egymásután, szépen váltakozva. A tetejére pedig megint szalonna.
Az oka pedig a változásnak annyi, hogy az újkrumplit sikerült szinte rommá szétfőznöm, nem lehetett szépen felvágni, ezért maradt ez a megoldás. Finom volt így is.
Virslis hentestokány
2008 június 21. | Szerző: maszatjani
1 kisebb fej vöröshagymát lereszelünk vagy apróra vágunk és olajon megfonnyasztjuk, majd rádobjuk az előzőleg karikára vágott virslit. (én gyulait használtam 5 db-ot)
Sózzuk, borsozzuk és felöntjük 1-2 dl vízzel, majd hagyjuk egy kicsit párolódni, átfőni.
Közben 2 dl tejföl elkeverünk egy evőkanálnyi liszttel és kb. 10 perc múlva hozzáöntjük a virslihez és besűrítjük vele, folyamatos kavarás közben az ételünket.
Itt jött volna hozzá a gyufaszál vastagságúra vágott savanyú ubi. Azzal is összeforraljuk, ha rakunk hozzá.
Végül füstölt szalonnakockákkal megszórjuk a tetejét.
Mi tésztával ettük, de a nokedli is illik hozzá.
Megjegyzés: Én nem olajjal dolgoztam, hanem a szalonnakockákból kisült zsírral. (nem az összessel, leöntöttem belőle, hogy nehogy túl zsíros legyen a végeredmény)
VKF. XVI.- Töltött pizza alias calzone
2008 június 15. | Szerző: maszatjani
Elkészítjük a besamelt: 2 dkg vajat felolvasztunk, megpirítunk benne 2 dkg lisztet, majd az egészet felengedjük 2 dl tejjel. Simára keverjük ( jó szolgálatot tesz a rugós habverő) és sűrűre főzzük. Hagyjuk kihűlni.
Ha kihűlt, ízesítjük: sózzuk, borsozzuk, hozzákeverünk 2 tojássárgáját, némi szerecsendiót ( a frissen reszelt sokkal jobb, de óvatosan bánjunk vele, mert nagyon intenzív ízű), 5 dkg sajtot (nálam sima, mezei trappista vagy füstölt Karaván).
Ha ezt elkevertük, jöhet bele minden olyan apróra kockázott dolog, amit bele szántunk. Én feldarabolt párizsit raktam bele, valamint 1-1 doboz lecsöpögtetett konzerv borsót és kukoricát.
Belekeverjük az alap besameles töltelékünkbe, majd jöhet a formázás.
Ehhez a tésztát átgyúrjuk és annyi darabra szedjük szét, ahány darab pizzát kapni akarunk. Ha nagyobbakat szeretnénk, akkor 4 darabba szedjük, ha kisebbeket, akkor akár 8-12 felé is oszthatjuk a tésztát. Én inkább a kisebbeket ajánlom, mert nagyon kiadós étel, a tartalmas tölteléke miatt.
A tésztadarabjainkat kör alakúra nyújtjuk és az alsó felükre (kis peremet hagyva) ráhalmozzuk a tölteléket, majd a felső tésztarészt ráhajtjuk, a széleket gondosan lenyomkodjuk, visszahajtjuk.
Sütőpapírral vagy szilikonlappal bélelt tepsibe rakjuk őket, tetejüket villával több helyen megszurkáljuk ( hogy legyen, hol elillanjon a gőz), megkenjük őket olajjal, majd 200 fokra előmelegített sütőben 20-30 perc alatt aranybarnára sütjük. ( a sütőpapírral vigyázzunk, hogy jó minőségű legyen, mert én már jártam meg vele úgy, hogy ráragadt az egész az aljára és vizes konyharuhával kellett lehámoznom róla)
Vigyázzunk, mert nehezen hűl ki a belseje. Langyosan vagy hidegen is nagyon finom, laktató étel. Jó étvágyat!
Tarhonyás-virslis paprikás krumpli
2008 április 4. | Szerző: maszatjani
Jöjjön most édes után sós, süti után étel, ünnep után hétköznap. Még húsvét előtt készítettem ezt a finom egytálételt, ami nagy örömömre az extra válogatós Uramnak is ízlett. Először főztem tarhonyás ételt és tök jó lett. Tudom, nem egy agysebészet, de nekem sikerélményt jelentett. A receptet Borzsi blogjáról vettem és azon ritka alkalmak egyike volt ez, hogy csupán annyit változtattam rajta, hogy a virslit én karikákra vágtam és nem hosszabb darabokra. Amúgy úgy tökéletes a receptje-véleményem szerint- ahogy van.
Itt található eredetiben, de szokás szerint a lustábbak kedvéért ide is bemásolom. ( a fotó saját készítésű)
Tarhonyás-virslis paprikás krumpli ( Borzsi receptje a Főzni jó! nevű blogról)
1 fej vöröshagymát felaprítok és olajon üvegesre párolom, majd szórok rá 2 teáskanál pirospaprikát, ezt jól elkeverem, majd ráteszem az előzőleg már megpucolt és felkockázott krumplit (kb.6-7 szem) , felöntöm vízzel, hogy éppen ellepje és hagyom főni. Sózom, borsozom. Miután felforrt takarékra rakom a gázt és a forrás után kb. 10 perccel belerakom a tarhonyát ( kb. 10 dkg) és hagyom főni tovább. Újabb kb. 10 perc után belerakom a virsliket is ( fejenként egy párat) és ha az is megfőtt kész is az ételünk. Friss kenyéret adok hozzá.
Sajtgolyócskák
2008 március 10. | Szerző: maszatjani
Lám mire nem jó az, ha az ember lánya gasztroblogokat böngész nap mint nap. Nemrégiben anyamama oldalán fedeztem fel egy régi, feledésbe merült kedvencünket. Én ugyan jóval egyszerűbben készítem, mondhatni minimalizált változatot, de így is isteni finom és ráadásul annyira egyszerű, hogy el sem lehet rontani.
Még egy tanács: kis adaggal nem is érdemes próbálkozni, mert mire észreveszed magad, már egy darab sem lesz a tányéron és követelik az újabb golyócskákat.
Bármilyen körettel el tudom képzelni a rizstől kezdve a sült krumplin át, akár tartármártással is. De én csak úgy önmagában, simán, még hidegen is meg tudom enni.
Sajtgolyócskák
Hozzávalók: 25-30 dkg trappista sajt, 2 tojásfehérje, zsemlemorzsa
Elkészítés:
– reszeljük le a sajtot
– a két tojásfehérjét tegyük egy tányérba
– szórjuk hozzá a sajtot és keverjük össze egy egybeálló masszává
– készítsünk belőle golyókat
– forgassuk őket zsemlemorzsába (tehetünk hozzá szezámmagot)
– forró-bő olajban hirtelen, nagy lángon süssük aranybarnára őket.
Hasonlóan a rántott sajthoz, fontos a forró olaj és a nagy láng különben szétfolyik a sajt és magába szívja a zsíradékot.
Csikós tokány
2008 március 2. | Szerző: maszatjani
Szeretem olvasni Cecile konyháját. Nagyon jókat főz-süt. És amit a legjobban szeretek benne, hogy nem bonyolítja túl a dolgokat. Semmi felesleges flinc-flanc, egyszerűen, hagyományosan, elérhető-nem luxus hozzávalókból dolgozik. A tortái pedig gyönyörűek. Egy ideig itt blogolt az nlc-n, azután átköltözött a blogspotra, de én még mindig hűséges, visszajáró olvasója vagyok és maradok. Nála találtam rá a csikós tokányra, amiről rögtön eszembe jutott, hogy régen a menzán sokat ettünk ilyet és milyen finom is volt. Főzni azonban még sohasem főztem. De miután így felébredtek az ízélményeim, muszáj volt belefogni.
Bár az öndicséret nem szép dolog, bátran állíthatom: isteni lett. Annyit változtattam csak a recepten, hogy raktam bele még 4 gerezd fokhagymát, delikátot viszont nem. (nem azért mert gasztrosznob lennék, csupán, mert nem volt itthon)
Mivel az Uram, köszönte, de nem kért, nekem több evésre is elég volt. Egyszer krumplipürével ettem, máskor tésztával. Mindenhogy jó volt.
Íme Cecile receptje,de itt is megtalálod.
Csikós tokány (Cecile receptje alapján)
A sertéscombot hosszúkás csíkokra daraboljuk. A füstölt szalonnát megpirítjuk, majd kivesszük a zsírból. A feldarabolt hagymát beleöntjük, üvegesre pároljuk, majd belerakjuk a húst, és felöntjük kevés vízzel. Fűszerezzük (paprika-só-bors, és aki nem ellenzi, delikát). Amikor a hús megpuhult, megszórjuk kevés lisztttel, ráöntjük a tejfölt, és újra felfőzzük. A szalonnát visszapakoljuk, főtt tésztával tálaljuk.
Borsófőzelék- amolyan menzás módra, konzervből
2008 február 26. | Szerző: maszatjani
Nyilván nem az én anyukám az egyedüli akit sikeresen az őrületbe kergettem, még anno gyerekkoromban, azzal, hogy arra kértem, olyan borsófőzeléket, tejbegrízt, paradicsomszószt stb. főzzön, amilyet a konyhán adnak, mert csak az a finom. Próbálkozott ő becsülettel, de az eredmény nem igazán lett hasonló. Aztán megunta és közölte, hogy ő olyan rosszat, görcsöset, hígat stb. stb. ne haragudjak, de nem tud csinálni.
Nos azóta már jó pár év eltelt és arra is rájöttem, hogy a trükk a nagyüzemi étkeztetésnél sokszor az, hogy nagy mennyiségben készítik és bizony hígítanak, helyettesítenek, pótolnak és kihagynak dolgokat. Mégis, még ma is, ha hiányzik egy-két gyerkőcöm és az ebédje megmarad, hihetetlenül jót tudok nosztalgiázni ezek felett az ételek felett.
A borsófőzelék önálló háztartásvezetésem egyik fegyverténye volt. Én mindig konzervből készítem, ettől olyan jó kis menza-fílingje lesz. Az alaprecept Máté Pálné Kati néni recepteskönyvéből való.
Csak érdekességként fűzőm hozzá, hogy a statisztikám szerint sokan keresik a google segítségével a borsófőzelék konzervből receptjét. Nos, íme nekik egy kis segítség.
Borsófőzelék (konzerv vagy üveges borsóból)
1. 2 doboznyi konzervborsót ( a kisebb fajta doboz) leszűrűnk.
2. Egy lábosban kevés olajat melegítünk, majd ráborítjuk a borsót. Átforgatjuk, csak annyi időre, hogy átfényesedjenek a szemek és egy picit átlangyosodjon az egész.
3. Rászórunk kb. 2-3 evőkanál lisztet (attól függ mennyire sűrűre akarjuk készíteni), majd fakanállal átkeverjük, azért, hogy minden szemet befedjen a liszt.
4. Felöntjük annyi tejjel, hogy ellepje, de ne érjen sokkal a borsó szintje fölé, mert akkor túl híg lesz a főzelékünk.
5. Ezután ízesítjük: kevés cukorral, sóval, borssal.
6. Kevergessük folyamatosan addig, amíg be nem sűrűl.Amikor már megfelelő az állaga és “puttyog”, húzzuk le a tűzről. Ne ijedjünk meg, mikor kihűl sokat sűrűl, de újramelegítéskor visszahígul.
Tipp: Bár én még nem próbáltam, de ha nagyon híg marad, lisztet már utólag szerintem hiába tennénk bele, próbálkozzunk inkább étkezési keményítővel.
Rakott káposzta
2009 március 9. | Szerző: maszatjani
Számomra a rakott káposzta is tipikusan menzás étel. Hogy miért? Mert ezidáig itthon soha nem készült, csak a nagyüzemi konyhán találkoztam vele. Ott viszont kifejezetten ízlett. Ennek ellenére, amíg nem olvastam Makka írását, eszembe sem jutott, hogy akár én is készíthetnék ilyet itthon. Miután azonban eszembe jutott, sehogyse ment ki a fejemből, és alig vártam a hétvégét, hogy végre legyen időm a tettek mezejére lépni. Nagyon egyszerű volt elkészíteni és nagyon finom volt. 4 napig ettem. Igen, csak én. Mert az Uram kifejtette, hogy annak ellenére, hogy külön-külön nagyon szereti a savanyú káposztát, a darált húst, a rizs és a tejfölt is, együtt köszöni szépen inkább nem kérne belőle. Sajnálhatja. Nálam tuti befutó lett, mostantól rendszeresen fogom főzni.
Rakott káposzta
1. A fél kg káposztát kevés vízben, fedő alatt megpároljuk. (én nem tettem hozzá babérlevelet, mert volt benne, ha túl savanyúnak érezzük, párolás előtt mossuk ki)
2. Közben összeaprítunk egy kis fej vöröshagymát és 1-2 gerezd fokhagymát, kevés olajon kicsit megfonnyasztjuk (vigyázzunk a fokhagyma meg ne égjen, azt csak pár pillanatra rakjuk bele) Ezután hozzárakjuk a fél kg darált húst és fehéredésig pirítjuk.
3. Ha a hús már megpirult, akkor hozzáadunk egy csésze (2 dl) megmosott rizst, fűszerezzük sóval, borssal, majd felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és kb. 10-15 percig főzzük. ( nem baj, ha a rizs ennyi idő után még nem lesz puha, majd a sütőben még tovább puhul)
4. Egy tűzálló tálat (jénait) kikenünk egy kevés olajjal (vagy lehet libazsírral, akinek van) és elkezdjük a rétegezést. Alulra egy réteg képoszta, rá a rizses hús, ezt bőven meglocsoljuk tejföllel, újra káposzta, újra hús, újra tejföl- a tetejére káposzta kerül.
Nekem egy nagy dobozos tejföl kellett ehhez az adaghoz.
5. Ezután sütőbe rakjuk és kb. 40-50 perc alatt, közepes lángon készre sütjük.
Nagyon kiadós, laktató étel.
Oldal ajánlása emailben
X