Tarte Tatin- francia almatorta

2008 október 22. | Szerző: maszatjani

 És következzen végül egy öszvér recept, az előző kettő keveréke: egy almás Stahl Judit féle recept. Múlt hét vasárnap raktam össze. Tényleg hamar megvan (feltéve, ha az első adaghoz való almát nem karamellizáljuk szénné), és finom. Olyan nagymamás, klasszikus almatorta.

Tarte Tatin- francia almatorta (Stahl Judit)

a tésztához:

200 gr finomliszt
50 gr porcukor
100 gr vaj
1 tojássárgája
3-4 ek. víz

az almás töltelékhez:

1 kg savanykás alma
100 gr vaj
200 gr krisztálycukor

A lisztet elkeverjük a porcukorral, hozzáreszeljük a hideg vajat, ezt az ujjaink között morzsalékos, egynemű keverékké alakítjuk, majd hozzáadjuk a tojássárgáját és a vizet és néhány gyors mozdulattal összegyúrjuk, majd becsomagolva (folpack, zacskó) a hűtőbe rakjuk (min. fél órára, de egy éjszaka sem árt meg neki)

Az almákat meghámozom, felnegyedelem, kimagházazom, felszeletelem 1-2 cm-es szeletekre. Aztán a 100 gr vajat megolvasztom egy olyan serpenyőben vagy edényben amit a sütőbe is be lehet tenni, megvárom, míg szépen buborékozik, majd belekeverem a cukrot. Alacsony (!) lángon megolvasztom a cukrot, ez eltart egy darabig. Ha magas lángon csináljuk, megég és keserű lesz. A karamellizálódás pedig abszolút váratlan pillanatban történik és elég gyorsan zajlik. Ha nem figyelünk, már késő lesz:)

Ezután az almákat beleteszem, kicsit összekavarom a sűrű karamellel és kis lángon, lefedve párolni kezdem. Majd amikor elég levet eresztett, le lehet venni a fedőt és néha meg-megkavarni.Elfőzöm az összes levét, miközben az alma szép aranysárgára karamellizálódik. Ne maradjon rajta lé, az almás massza álljon szépen össze. Leveszem a tűzről és megvárom, míg kihűl.

Ha ez megvan, akkor a tésztát kinyújtom, kicsit nagyobbra, mint annak az edénynek az átmérője, amiben sülni fog a süti. A tésztát az almára borítom, a széleit pedig betuszkolom a karamelles alma alá. Villával megszurkálom a tetejét (ami ugye az alja lesz). 180 fokon kábé 25 percig sütöm. Az eredeti recept 200 fokot ír, én kevesebbel szoktam.

Lehet tejszínhabbal vagy vaníliafagyival extrázni, de önmagában is nagyon jó.

A recept leírását Starfokkertől és Stahl Judittól kölcsönöztem, mert lusta voltam újra begépelni. A fénykép ismét nem nívódíjas, de legalább s.k. készítésű.

Almás táska

2008 október 22. | Szerző: maszatjani

Van az nlc-n egy Lianna nevű fórumozó. Rengetek receptjét lementettem és kipróbáltam már és mindig azt a végeredményt kaptam, amit vártam. Az általa beírt receptek az egyszerű, de nagyszerű kategóriába tartoznak. Sajnos nincs blogja (legalábbis én nem tudok róla), úgyhogy, ha olvassa ezeket a sorokat, vegye ezt úgy, mint felhívást keringőre. Ha pedig van blogja, feltétlenül írja meg nekem a címét. Van viszont valaki, akinek már van blogja, de ezenkívül minden más fent leírt állítás rá is igaz. Ő pedig Snöcy. Valahogy eddig minden általa ajánlott recept telitalálat volt.

 Az elmúlt- gasztro szempontból nem túl eseménydús- hetek abszolút favoritja, újdonsága, non plus ultrája volt ez az almás táska, ami  szintén az ő receptje alapján készült. Hát, ha még ettetek finomat!!!!!!!! Mindenkit, aki csak szereti az almát, bőszen buzdítok a kipróbálására. Vigyázat!!Függősséget okoz!!!

Almás táska

1/2 kg leveles tészta
1 kg alma
1 csg vaniliás pudingpor
8 dkg cukor
1 csg vaniliáscukor
fahéj

Az almát megpucoljuk,lereszeljük és megszórjuk a cukorral.Állni hagyjuk.Közben kinyújtjuk a leveles tésztát,8 részre osztjuk,az egyik felüket néhány helyen bevagdossuk.

Az almát kicsavarjuk,és lassan párolni kezdjük.A levét elkeverjük a vaniliás pudinggal.Amikor az alma megpárolódott,megszórjuk kevés őrölt fahéjjal és a vaniliás cukorral,és ráöntjük az almalével elkevert pudinport.Sűrűre főzzük.kicsit kihűtjük,a tésztára kupacokat teszünk,a tészta széleit megkenjük tojással s összehajtjuk.A széleket jól lenyomkodjuk.

Kívülről is megkenjük tojással,előmelegített sütőben pirosra sütjük.

 

Hempergetett kókuszos vaníliás krémmel töltve

2007 szeptember 15. | Szerző: maszatjani

 

Évekkel ezelőtt nyaranként egy cukrászdában dolgoztam, mellékállásban. A fagylaltokat és süteményeket egy közeli nagyváros cukrászdájából szállították ki naponta hozzánk. A munka egyik legjobb része volt a frissen megérkezett sütik kipakolása. Imádtam rendezgetni a gusztusosan díszített, puha, omlós, vanília vagy éppen csokiillatú édességeket. Persze kedvenceim is akadtak közöttük bőven: a puncsminyon, a Csaba szelet, a Túró Dönci és még sorolhatnám őket. Azóta már bezárt a cukrászda, de jártunkban-keltünkben ezeket a sütiket fel lehet fedezni más helyeken is. Egy kivétellel. Volt ugyanis egy kókuszkocka névre keresztelt költemény, ami kívülről pont olyan volt, mint bármelyik társa. A meglepetés akkor érte az embert amikor beleharapott, ugyanis belül egy isteni finom vaníliás krémmel volt megtöltve. Na erre aztán rá tudtam kattani alaposan, valami olyan különlegesen finom volt együtt a mézes tészta és a krém, hogy az ember csak azt érezte, hogy még akarok, még, még, még..

Szóval azóta is kerestem ezt az ízt, de sehol nem találtam. Végül úgy döntöttem múlt hétvégén, mire is várnék tovább. A tészta receptje adott: a szerintem minden családban közismert hempergetett kókuszos, a krémet pedig majd improvizálom.

Nos, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a kész sütemény felülmúlta minden várakozásomat. Sikerült reprodukálnom pontosan azt az ízt, amit szerettem volna.

Ráadásul kiváló vendégváró sütemény, mert elkészítés után bátran állhat akár 2-3 napot is a hütőben, mert tapasztalataim szerint az ízei így még jobban összeérnek. Csak ne felejtsük el kivenni a hűtőből egy negyed órával korábban, mikor enni szeretnénk, hogy “észhez térjen”.

Hempergetett kókuszos vaníliás krémmel töltve

A tésztája egy egyszerű, szimpla mézes kevert tészta.

– Egy lábasba tegyünk 20 dkg cukrot, 1 tojást, 5 dkg margarint és 2 evőkanál mézet. Ezt a keveréket kislángon ( a tojás miatt) melegítve habosra keverjük. Lényeg, hogy minden hozzávaló felolvadjon és egynemű, meleg masszát kapjunk.

– Vegyük le a tűzről és keverjünk hozzá 20 dkg lisztet, 1 sütőport és 2 dl tejet.

– Kizsírozott, lisztezett vagy sütőpapírral, szilikonnal bélelt tepsibe öntjük. ( Ez az adag egy kb. 20*30-as tepsibe elég) Ne süssük erős lángon, mert a mézes süti hamar megég.

– Ha aranybarnára sült, kihűtjük.

Hempergetős massza: 25 dkg porcukor, 20 dkg margarin, 3 dkg kakaó, 6 kanál tej, 2 kanál rum. Az egészet egy picit főzzük.

Innen két lehetőségünk van, ha nem akarjuk tölteni a sütit, akkor kb. 5*7cm-es téglalapokat gyártunk a tésztából. ( ez nem szentírás, kinek mekkora tetszik), beleforgatjuk őket a kakaós masszába. ( ne tartsuk benne, csak éppen forgassuk bele, mert különben nagyon elázik), majd kókuszreszelékbe hempergetjük. (Innen ered a neve a sütinek)

Viszont, ha tölteni szeretnénk akkor gyártunk egy vaníliás krémet.Nem akartam túl tömény, vajas, nehéz krémet készíteni és úgy érzem ezt sikerült is elkerülnöm. Ez az én olvasatomban a következő: 1 csomag főzős vaníliás pudingport megfőzzük  3,5 dl tejjel. ( Mindenképpen kevesebbel mint ami a zacskójára van írva, hogy sűrűbb alapkrémet kapjunk.)

Amíg hűl. 12 dkg margarint simára keverünk 10 dkg porcukorral.

Amikor a puding kihűlt a két krémet összevegyítjük és habverővel simára keverjük. ( Én a margarinosat szoktam a pudingoshoz adni, mert szerintem úgy könnyebben simára keverődik.Persze előtte a pudingot átrakom egy keverőtálba, nem a lábasban keverem ki)

– Kettévágjuk a kihűlt tésztánkat és egyenletes rétegben megtöltjük a krémmel. Ha kész a menetrend ugyanaz innen, mint alapesetben. Szeletekre vágjuk, mehet a kakaós masszába, végül pedig jöhet a kókuszreszelék.

– Hűtőbe tesszük 1-2 órára, utána fogyasztjuk, jó étvággyal.

Megjegyzés: a vaníliás krémet tovább lehet esetleg turbózni vaníliaaromával vagy aki nagy kókuszrajongó az tehet bele kókuszt is.

Őzgerinces túrós

2007 szeptember 8. | Szerző: maszatjani

 

 Már többször utaltam rá, hogy nálunk minden jöhet ami túrós: gombóc, sütemény, torta, pogácsa, egyre megy, ha túró van benne csak finom lehet.( Talán egyetlen kivétel akad: a körözött, azt egyikőnk sem szereti) Ami most következik az az egyik kedvencünk. Több fórumon találkoztam már ezzel a recepttel túró rudi néven. Nos külsőleg valóban hasonlóak, hiszen túrós a belseje és csokis tészta a külseje, nálunk mégis őzgerinces túrós néven fut évtizedek óta.

Őzgerinces túrós

Tészta: 20 dkg lisztet, 10 dkg vajat, 3 kanál cukrot, 1 tojássárgáját,1 késhegynyi szódabikarbónát, 1 és 1/2 kanál tejfölt és 2 evőkanál kakaót tésztává gyúrunk. Kétfelé osztjuk és az őzgerincformákat úgy béleljük ki vele, hogy jócskán túlérjen a tészta a peremen, ugyanis ezzel fogjuk majd betakarni a tölteléket.

Töltelék: 3 túró, 7 kanál gríz, 30 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 6 tojássárgája, 7 tojás kemény habja. A tojásfehérjehab kivételével a többit robotgéppel összedolgozzuk, majd fakanállal óvatosan beleforgatjuk a tojások habját.

Aki szereti tehet bele mazsolát is.

A tésztával kibélelt őzgerincformákba töltjük a túrókrémet, a túllógó tésztarészekkel befedjük, azután lassú tűznél sütjük. Jó sokáig sül, több mint egy óra hosszáig.

Ha kész kiborítjuk és a gerincek mentén szeletekre vágjuk.

Megjegyzés: Ez egy elég nagy adag, én felezni szoktam. Sőt olyan is volt már hogy tortaformában sütöttem meg. (Nem csatosban, mert abból kifolyik)