Donut- amerikai fánk
2008 január 2. | Szerző: maszatjani
Még a születésnapomra kaptam a nővéremtől egy – valószínűleg- donut formát. Azért írom, hogy valószínűleg, mert én annak látom, gondolom, a papírján viszont az állt, hogy linzersütő. Bevallom őszintén és linzersütőről még nem hallottam, de ez nem jelent semmit. Lényeg, hogy én donut formának használom, mert azt már régóta szerettem volna. Aztán ahogy jött az advent, meg a karácsonyi őrület, nem volt időm kiprólni, meg receptem sem volt hozzá.
A lökést egy újságcikk adta meg, ami szilveszteri szerencsehozókról, babonákról írt. A lencse, malac meg egyéb dolgok mellett szerepelt ott ez a típusú kerek, középen lyukas fánk is, mondván szerencsét jelent, mert a kör alak a folyamatos sikert és jót jelenti annak aki év végén ilyet eszik. Receptet pedig egy nlc-s fórumon találtam, elég nehezen, merthogy minden recept arról szólt, hogy süssük ki olajban a fánkokat. Én pedig pont úgy tudom,hogy ennek az a lényeg, hogy nem bő olajban készítik. Végül találtam egyet, amit egy donut készlethez mellékeltek, ez alapján dolgoztam.
Hamar sül és finom, bár a sima cukormázzal együtt, nem egy kalóriaszegény édesség az tuti, dehát mit be nem vállal az ember lánya egy kis szerencséjért.
Alapfánk (Donut) (Bigacsiga2 receptje)
2 csésze finom liszt (egy csésze 2, 5 dl)
1/2 csésze cukor
1 cs. sütőpor
4 evőkanál étolaj
1/2 csésze tej
1 cs. vaníliás cukor
1 tojás felverve
A sütőt elő kell melegíteni 160-165 fokra.
Össze kell keverni a lisztet, cukrot, sütőport.
Ehhez kell adni a felvert tojást, olajat, tejet.
Az egészet csomómentesre keverni.
A sütőlapokat vékonyan ki kell kenni vajjal vagy margarinnal. Olaj nem jó.
A formákat 2/3 részig megtölteni, és 165 fokon 8 percig sütni. Tűpróba.
Ha kiveted a fánkokat, kissé kihűteni a sütőlapot, kitisztítani, és süthető a következő adag.
Ebből az adagból 12 nagy (2 tepsi) vagy 36 kicsi fánk (3 tepsi) süthető. 🙂
A nem lyukas fánkok tetszés szerint tölthetőek pl. lekvár puding stb.
A teteje mázzal vonható be.
pl. csoki máz, csoki máz és kókuszreszelék, csokimáz és szinescukor dara,
cukormáz, 1 csésze porcukor, 1/2 csésze forrásban levő vízzel csomómentesre keverve.
A víz helyettesíthető, narancslével, citromlével vagy tejjel, ízesítőkkel ételszinezékkel stb.
Megjegyzés tőlem: a tésztát a tupperes hablabdámmal töltöttem bele a lyukakba, de ennek hiányában tökéletesen megfelel a kivágott zacskó vagy egy kiskanál is. ( bár szerintem zacskóval könnyebb dolgozni)
Szamárkenyér
2008 január 2. | Szerző: maszatjani
Halihó! Ez az utolsó nap a téli szünetből. Holnap már suli, menni kell dolgozni. Kicsit nem is bánom, mert annyit ültem a szobában és annyit aludtam amennyit nem szégyelltem. Jani is szabin volt, úgyhogy jó dolgom volt, még a boltig sem dugtam ki az orrom. De jólesett, már fáradt voltam. Ma ő már dolgozott, úgyhogy én mentem a postára meg a boltba. Meg is lepődtek, hogy látnak. Mondtam, hogy elmúlt a jó világ, mostantól újra magad uram ha szolgád nincsen alapon mennek a dolgok.
Gyorsan beírom még a szilveszteri dolgokat. Nem csaptam nagy traktát, két okból sem. Az egyik, hogy ki nem állhatom a szilvesztert, a másik pedig, hogy még mindig enyhe konyhafrászom van a karácsonyi dömpingtől.
A szamárkenyeret azért szeretem, mert nem kell sütni, és viszonylag hamar megvan. A recept Bea kolleganőmtől való, még az ősidőkben írta le nekem. Jó régen nem csináltam, most valahogy eszembe jutott és nekiálltam.
Jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, hogy anyósomnak nagyon ízlett és -ami még sosem fordult elő velem- elkérte a receptjét, hogy megcsinálja. Odaadtam neki a maradék ostyát, meg kekszet így is inspirálva arra, hogy nekiálljon.
Szamárkenyér
Hozzávalók:
– 2 tojás, 5 dkg dió, 30 dkg cukor, 20 dkg margarin. Ezt az egészet összefőzzük majd hagyjuk kihűlni.
– Ha kihűlt 20 dkg darált háztartási kekszet keverünk hozzá + tehetünk hozzá ízlés szerint darált diót vagy zseléscukrot is. (szaloncukrot, ezt ne hagyjátok ki belőle, ha tehetitek, mert az benne a legjobb) Akár mazsola vagy aszalt gyümölcs stb is mehet bele, de én egyiket sem szeretem.
– Az ostalapot ( a vékonyabbikat) vizes konyharuhába bugyoláljuk, hogy majd fel tudjuk tekerni. Nos nem kell, hogy tocsogjon a víztől, de azért nedves legyen. Én középre teszem az ostyát és a konyharuhát minden oldalról ráhajtom, majd úgy hagyom pár percig, de közben azért ellenőrizgetem, hogy hogy áll. Amikor már érzed, hogy puha annyira, hogy tudod tekerni, akkor az alsó szélétől 1-2 cm-re teszed a tölteléket, majd óvatosan feltekercseled. Ha kicsit ropog az nem nagy baj, még belefér. Arra azonban figyelj, hogy ne ázzon el a lap túlságosan, mert az gusztustalan.
– Ahogy a képen is látszik 3 tekercs lesz belőle, csak az egyiknek a szélét már megette a házi minőségellenőr.
– Rakd hűtőbe egy kis időre, utána lehet szeletelni.
– Finom!
Karácsony 2007. -Narancskrémes piskótatallér
2007 december 28. | Szerző: maszatjani
Mikor felfedeztem a gasztroblogok világát, nagyon sok blogot végiglapoztam. Volt amelyik nem érintett meg, mert távol álltak tőlem a receptek vagy a stílus, de jónéhány “kolléga” írásait olvasgattam és olvasgatom a mai napig is nagy lelkesedéssel. Mivel ismerem magam, hogy könnyen elfelejtem, hogy kinél láttam a kiválasztott receptet gondosan fel is jegyeztem jó pár ötletet, bejegyzést, hogy kinél, mit olvastam. Többek között így maradt meg a noteszomban a Fakanál blogjában talált tavaly decemberi bejegyzés erről a narancskrémes piskótakarikáról, aminek az eredetijét ő chili és vaníliánál olvasta. Annyit változtattam rajta, hogy kihagytam belőle a Cointreau-t, amit ő pluszban adott még hozzá. Nagyon egyszerű megcsinálni és nagyon finom, egyáltalán nem tömény édesség.
*az eredeti recipe fakanál blogján található a 2006-os decemberi bejegyzéseknél (fakanál.freeblog.hu)
Narancskrémes piskótatallérok
Hozzávalók a krémhez:
10 dkg cukor
2 narancs héja
egynek a leve
fél citrom leve
2 egész tojás, valamint 4-nek a sárgája
12 dkg vaj
Elkészítés:
A vaj kivételével minden hozzávalót összekeverek és állandó kevergetés közben mérsékelt tűzön felforralom. Amikor forr, 2-3 részletben hozzáadtam a vajat. Amikor a krém megdermedt, akkor a piskóta karikákat összeragasztom vele, a tetejére egy pici mézet pöttyentek, erre szórom a díszítésnek szánt szórócukrot.*
* én egy kevés krémet pöttyintettem rá és a frissen beszerzett kandírozott narancshéjaimból ültettem a tetejére mindegyiknek nagy büszkén kettőt-kettőt.
A hűtőben tároltam, tekintettel a benne lévő tojásra és másnapra puhult össze. Tálalás előtt kb. 20 perccel kivettem a hidegről, hogy “észhez térjen”, szobahőmérsékletű legyen.
Karácsony 2007. – Gesztenyés kosárka
2007 december 27. | Szerző: maszatjani
Az idén karácsonykor nem nagyon gyártottam szeletelős sütiket, inkább darabosakat. Nem volt ebben szándékosság, valahogy így jött ki. A gesztenyés kosárka kifejezetten a ház Urának készült, tekintve, hogy én nem szeretem a gesztenyét. De a szülinapi gesztenyés-tejszínes tortával akkora sikerem volt, hogy mindenképpen akartam a karácsonyi sütik közé egyet, hogy örömet szerezzek vele. (persze örül ő minden édességnek, de ez azért kiemelt helyen van a listáján)
A decemberi Vidék ízében találtam egy gesztenyés kosárkát, amit a töltelékkel együtt kell megsütni. Először úgy volt, hogy azt készítem, de később találtam a lementett receptjeim között egy másikat, amit utólag kellett tölteni. Azt hiszem Kuzsu receptje, de nem biztos. Az Uramat meginterjúvoltam és ő az utóbbi mellett döntött.
Beírom az eredeti receptet, de ebből az adagból irtó sok lesz, úgyhogy én csak 2/3 adagból csináltam. Jó vendégváró süti, mert előre meg lehet csinálni, mert puhulnia kell.
Gesztenyekosár
Hozzávalók:
Tészta:
40 dkg liszt
30 dkg margarin
20 dkg dió
20 dkg porcukor
2 vaníliás cukor
1 egész tojás
pici só
1 mokkáskanál fahéj
Krém:
3 csomag gesztenye massza
25 dkg margarin
25 dkg porcukor
1 vaníliás cukor
1 jamaikai rum aroma
Csokimáz:
2 tábla tortabevonó csokoládé
9 dkg vaj
6 kávéskanál porcukor
Sütőpor nem kell a tésztához!
Nagy adag, kb. 80 db lesz belőle, de megéri! 25 éve karácsonyváró süteménye a családnak!
Elkészítés: A tésztához valókat összegyúrjuk, és 2 órára hütőbe tesszük. Kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk a kis kosárka nagyságú körökre, és a kosárkába illesztve kb. 15 perc alatt megsütjük. Miután megsültek, kiszedjük a kosárkából, és újratöltve azokat, újabb adagot sütünk, amíg a tészta tart.
Kihűtjük a formákat, majd megtöltjük a krémmel, amihez a hozzávalókat habosra keverjük. Mikor megtöltöttük a formákat, a tetejüket szépen elsimítjuk, és egyenként a csokoládémázba mártjuk a gesztenyés felületet. A csokimázhoz a hozzávalókat vízgőzben feloldjuk, és addig tartjuk ebben a vízben az edényt, amíg a kosárkákat mártogatjuk, hogy meleg maradjon. Ha hideg helyen mártogatjuk, kb. 10 mp múlva vékony, roppanós máz lesz a gesztenyén, ami finom, habos, rumos, egyszóval csodálatos. Próbáljátok ki!
Sokáig eláll, ha marad. Igazából a tésztának egy kicsit meg kell puhulni, akkor finomabb.
Karácsony 2007. – Túró dönci helyett túró kocka
2007 december 26. | Szerző: maszatjani
Többször megfogadtam már, hogy nem kísérletezem a piskótatekercs sütésével, mert soha nem sikerül olyanra amilyenre én szeretném. A pennyben lehet kapni egy fajta kész piskótát, aminek az íze sem annyira mű, mint más társainak. Nos hiába a saját magamnak adott jó tanács, megint beleestem a saját csapdámba. A piskótatekercsem pedig katasztrofálisan rossz lett. Nem volt nagy baja, csupán tekercselni nem lehetett, ami lássuk be jelen esetben komoly hiányosság. Ingadoztam a kidobás és az újrasütés között, végül a harmadik lehetőség nyert. Mivel a tekercselés, így azután a döncisítés is elmaradt, a piskótát téglalapokra vágtam és a túrókrémet ezek közé töltöttem. A végén még a csokimázzal is meggyűlt a bajom, de ezt már apátiába süllyedt nyugalommal vettem tudomásul.
Így esett azután, hogy lett egy tálca nem szép, de finom süteményem. A célközönség azonban hármasával ette, úgyhogy nem adom fel a próbálkozást, hogy egyszer szép kis dönciket gyártsak.
Túró dönci
1 piskótalap
Krém: 50 dkg túrót habosra keverünk robotgéppel, hozzárakunk 1 vaníliáscukrot, 15 dkg porcukrot ( ízlés szerint változtatható), 1 citrom héját és fél citrom levét. Ezt simára keverjük.
A piskótát kb.10*15-ös téglalapokká vágjuk, krémet töltünk bele, feltekerjük és a két végét csokiba mártjuk + a tetejét és díszíthetjük csokicirmozással.
*ha nem jön össze a tekercselés- lásd jelen esetben a blog írójának- akkor egyforma téglalapokat gyártsunk és azt töltsük meg a túrókrémünkkel.
Nagyon könnyű, finom édesség.
Szedres papucs
2007 december 16. | Szerző: maszatjani
Erről a sütiről jelenleg csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Könnyű elkészíteni és valami isteni finom. A recept a már többször dicsért új Stahl édességek könyvből való. Amiért először feltűnt- csak a kép alapján- annak az az oka, hogy kísértetiesen hasonlít a nagynéném által készített, isteni finom, szilvalekváros, tepertős papucsokra. ( aztán elolvasva Judit kommentárját, kiderült az ő motivációja is hasonló gyökerekről ered)
Szóval benne volt a levegőben a papucssütés, csak egyetlen dolog hátráltatta a megvalósulást, sehol nem kaptam helyben szedret. Ez az a tipikus Murphy féle helyzet, amikor szedret keresel, csak málna van, ha málnát ,akkor szeder és így tovább…
Tegnap azután karácsonyi ajándékvásárlás ürügyén Csabán voltunk és amikor éppen parmezán sajtot kerestem anyukám karácsonyi salátaújdonságához a hűtőpultban, szembejöttek velem a Tante Fanny féle előhűtött tészták. Ettől persze, lassan már mániákus süteménysütő lévén, rögtön bizseregni kezdtek az ujjaim és járt az agyam, mit is süthetnék belőlük. És ekkor ugrott be a szedres papucs, úgyhogy velünk jött még egy üveg lekvár és egy zacskó fagyasztott szeder is.
Nos hát persze kedves olvasó, felmerülhet benned a gondolat, miért és hogyan hoz haza valaki 25 km-ről fagyasztott gyümölcsöt. Hát olyan vagányul mint én. Gondolván kint csak úgy röpködnek a mínuszok, nem lehet baj vele. Nem is volt, amíg kint voltunk. Csak azt az apróságot felejtettem el a tervezés során, hogy a Tesco után egy bevásárlóközpontba mentünk, ami szokás szerint zajos, zsúfolt és MELEG volt. Ha az hiszed most, olvasás közben, hogy aggódva figyeltem mi lesz a szeder sorsa, hát ki kell ábrándítsalak. Eszembe sem jutott.
Negyed 8 fele értünk az Obiba, mint utolsó állomáshelyünkre. Addigra már összefagytam, fáradt voltam, fájt a lábam, szóval untam az egészet. Kedvetlenül bámultam a padlót, amíg életem párja százast keresgélt az előtérben lévő zárható szekrénykéhez, ahová berakta a csomagjainkat. Amikor az első vérpiros cseppet megláttam a padlón, ledöbbentem (megjegyzem még ekkor sem derengett semmi), aztán ahogy feljebb haladt a tekintetem és láttam a vérfoltos szekrényajtókat, akkor körbesandítottam, kandi kamerát keresve. Tizedmásodpercekkel később, azután észleltem, hogy a “vér” a mi szekrényünkből csordogál szépen lefele. Még ekkor is a lekvárra gyanakodtam. Némi óvatos kutatás után aztán meglett a “bűnös”, a szeder indult nem is annyira csendes olvadásnak. Gyors megvettük amiért mentünk, azután rohamléptekkel távoztunk, sok-sok pici szedercseppet magunk után hagyva. Itt kérek elnézést ,utólag is az áruház takarítószemélyzetétől.
Ilyen előzmények után, még aznap este a Csillag születik reklámjai alatt összedobtam a sütit és annyira bejött mindenkinek, hogy komoly esélye van a karácsonyi vagy legalább a szilveszteri sütilistára kerüléshez.
Szedres papucs ( Stahl J.: Gyors édességek)
Hozzávalók: 30 dkg szeder, 4 evőkanál áfonyalekvár (lényeg, hogy piros és savanykás legyen és stimmeljen a szederrel), 1 citrom reszelt héja, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1 csomag leveles tészta, 5 dkg vaj,
a lekenéshez: 1 tojásfehérje (Stahl kettőt ír, nekem elég volt egy is)
1. A mélyhűtütt szedret alaposan lecsöpögtetjük. (ha nyáron lesz friss azt elég alaposan megmosni)
2. Amíg csöpög, jöhet a tészta előkészítése. A leveles tésztát kinyújtjuk 50*50 cm-re és felvágjuk 25 db 10*10-es kockára.
(Ez a Stahl féle variáció. Én most nem mélyhűtött tésztát vettem, hanem, mint már írtam a Tante Fanny féle előhűtött, már kinyújtott leveles tésztát. (ajánlom, mert szuper jók, már máskor is vettem. Ez 24*42 centis téglalappá volt nyújtva ,ebből 24 kockát szabtam. Nem lettek egyformák, de sebaj)
3. A lecsöpögtetett szedret egy tálban összekeverjük 4 evőkanál áfonyalekvárral. ( na ezt sikerült elfelejtenem, szederre emlékeztem, az nem volt, úgyhogy sima erdei gyümölcsöset vettem, tökéletes szerintem.) Azt már csak itthon fedeztem fel, hogy a Tesco agyonreklámozott színes termékeinek az egyikét sikerült megvennem. Nagyon szép az üvege, minőséginek látszik, fel sem merült bennem, hogy ez saját márkás termék.(nem mintha olyat elvből nem vennék, csak meglepett)
Szóval lekvár+szeder összekeverve, jön még hozzá egy citrom reszelt héja és egy evőkanál étkezési keményítő. (gondolom ettől nem fog levet engedni az egész cucc)
4. Ha ez kész, akkor jöhet a papucsmanufaktúra: négyzet széleit egy enyhén felvert tojásfehérjével lekenjük, középre jön egy kanálnyi töltelék. Rámorzsolunk egy kávéskanálnyi vajat és a tésztalapok egyik pár szembenlévő csücskeit összecsipentjük a töltelék fölött. Ide is kerüljön “ragasztóként ” egy kis tojásfehérje.
5. A papucsokat óvatosan sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket.
6. Amikor kihűlt fahéjas porcukorral szórjuk meg őket. (Stahl szerint) Én maradtam a sima porcukornál.
Vendégváró szelet
2007 december 10. | Szerző: maszatjani
A családunkban régóta ismert és népszerű ez a recept. A három lap sütése miatt nem egy turbó gyorsasággal készülő recept, ráadásul puhulnia is kell, de megéri a fáradságot és a türelmet, mert nagyon finom ízű sütemény. Nem túl gyakran sütöm-pedig szeretem-éppen a fentiek miatt, de most szombaton reggel, miközben azon törtem a fejem,hogy mi is legyen a hétvégi menü, valahogy beugrott ez a süti és utána már nem tudtam szabadulni a gondolattól.
Vendégváró szelet
25 dkg lisztből, 5 dkg zsírból, 5 dkg cukorból, 1 dkg szalagáréból, 1 kanál kakaóból, 1 tojásból és annyi tejből amennyit felvesz tésztát gyúrunk és 2 lapot sütünk belőle.
Ezenkívül szükségünk lesz még egy ugyanakkora méretű 4 tojásból készült sima piskótára.
Ne süssük kis tepsibe, mert akkor vastagok lesznek a lapok és a süti pedig zavaróan magas lesz. (én egy 25*30-as tepsiben sütöm sütőpapíron)
Krém: 5 kanál lisztet simára keverünk 4 dl tejjel és krémet főzzünk belőle. 20 dkg porcukrot kikeverünk 25 dkg puha margarinnal. Ha a főzőtt rész kihűlt egy tálba rakjuk és adagonként adjuk hozzá a margarinos-cukrot kevercset, úgy, hogy közben az egészet robotgéppel keverjük.
Megtöltjük a lapokat úgy, hogy alulra barna lap+krém+piskóta+krém+ tetejére másik barna lap.
Máz: Kikeverünk 15 dkg porcukrot 1 tojásfehérjével és pár csepp citromlével simára és azt kenjük a legfelső lapra.
Másnapig állni hagyjuk, hogy megpuhuljon utána szeleteljük.
Banános-nutellás rétes
2007 november 25. | Szerző: maszatjani
Választani tudni kell!- csupán ennyit tudtam válaszolni, bevallom kissé álszerényen, amikor egy anyuka ódát zengett a suli előtt éppen rám várakozó Uramról. Mindenféle szép dolgokat mondott róla és mindezt abból szűrte le, hogy amíg az én drágám rám várakozott, az anyuka 2 éves kisfiát türelmesen tologatta ide-oda a biciklijén. Persze ezt ,a lássuk be, kissé elhamarkodott kijelentését eszem ágában sincs megcáfolni. Valóban- néhány pici hibától eltekintve- szinte tökéletes pár számomra. ( sőt azt a néhány hibát is valószínűleg az én kukacoskodó természetem generálja lásd koszos zokni ágy mellett hagyása, dolgok százszori elmondása)
Namármost éppen az ő áldott jó természetének köszönhetően nagyon jól tolerálja az én gasztronómiai témájú mániáimat. Lelkesen nézi velem a főzőműsorokat ( persze közben kommentálja is- kedvencei a gondolatnyi és érzéssel jelzők) és ha este az ágyban felolvasást tartok neki az éppen aktuális újságomból vagy szakácskönyvemből, azt is igyekszik türelmesen végighallgatni. Így volt ez a legutóbbi Stahl könyveknél is, ahol olyannyira figyelt, hogy az édességes részből rögtön kedvenceket is választott magának. Az első volt ez a nutellás-banános rétes, ami amúgy a könyvben az utolsó recept. (bár ez lényegtelen momentum)
Ez a recept amúgy már szerepelt a Stahl műsorában, úgy emlékszem a gyerekekkel csinálta meg.
Ui: Persze ezt a türelmét én is próbálom viszonozni. Kifejezetten lelkesen, csillogó szemekkel tudom hallgatni az áradozását a különféle traktortípusokról, munkagépekről, hengerfejekről és dugattyúkról.
Banános-nutellás rétes (Stahl J.: Gyors édességek)
– Először is a réteslapokat kell előkészítenünk ( előhűtöttet vettem). 3 lapot egymásra rakunk, úgy hogy a rétegek között vajjal megkenjük őket.
– A banánokat 4 felé vágjuk ( először ketté, majd a feleket félbevágjuk de hosszában- remélem érthető így)
– A réteslapokból kisebb darabokat gyártunk. ( én 4 felé vágtam el- 4 téglalapba)
– A téglalapokat egyenként megtöltjük- a lap aljára mogyorókrémet teszünk- kb. egy csapott evőkanálnyit, majd ráültetjük a banánt. Ezután elkezdjük a tekerést.
– A banánra kétoldalról ráhajtjuk a széleket-lekenjük tojásfehérjével végig, majd elkezdjük a tekercselést, úgy hogy közben a kilógó kis széleket mindig begyűrjük. Fontos a precíz tekercselés, mert különben kifolyik a mogyorókrém.
– Ha kész a tekercsünk, az illesztéssel lefelé tepsire ültetjük.
– Így folytatjuk, míg van alapanyagunk.
– Ha kész aranybarnára sütjük és porcukrozva tálaljuk. Frissen- enyhén langyosan a legfinomabb, de még másnap is finom én leteszteltem azt az egyet ami nálunk megmaradt.
– Tényleg finom édesség, nem is gondoltam volna, hogy nekem is ízleni fog, mert nem nagyon vagyok oda a nutelláért, de mégis.
– Egyetlen hátránya: nem lehet szépen enni, mint a rétesek többségét, mert iszonyúan morzsálódik. Vagy vállaljuk a morzsát vagy csak szigorúan tányér fölé hajolva együk.
Ui2: Jó tanács! Amennyiben nem akarunk a tepsiben kifolyt mogyorókrémben tapicskolni a világért se engedjünk a körülöttünk sertepertélő és istenbizonyra precíz tekercselést ígérő férfiembernek.
Sportszelet
2007 november 4. | Szerző: maszatjani
Makacs megfázással küzdök lassan már másfél hete. Mindenféle kúrák kipróbáltam már, de nem igazán voltak hatásosak. Az őszi szünetek arra szántam, hogy kikúráljam magam, de sajnos nem sikerült, mert holnap már suli, várnak a gyerkőcök, én pedig még mindig küzdök a bedugult orrammal, köhögéssel, trüsszögéssel és azzal, hogy úgy érzem az agyam helyén csak egy nagy csomó vatta van. (Persze az utóbbi lehet, hogy nem függ össze a megfázással.) Szóval sütés-főzésügyileg nem voltam/vagyok a topon. Dehát azért valami süti csak kell a “népemnek”-gondoltam és láss csodát! Bekukkantottam Lylia Boszorkánykonyhájába és szembejött velem a megoldás.
Erről a sportszeletről már hallottam valamikor, sőt meg is akartam csinálni, mert megesküdtem volna, hogy lementettem a receptjét. Azután persze kiderül, hogy jó, hogy nem esküdtem meg rá, mert nem volt meg. Úgyhogy, most dupla öröm ért, mikor rábukkantam Lylia blogjában.
Az elkészítése tök egyszerű, gyorsan megvan, mutatós, nagyon kiadós és állítólag finom is. Azért csak állítólag, mert én a fent leírt okok miatt nem érzem az ízeket, de a tálcáról való fogyás mértékét nézve, biztos, hogy nincs vele baj.
Sportszelet
2 dl tejet, 20 dkg margarint és 20 dkg cukrot összeforralunk.
Kihűtjük és utána hozzaöntünk egy csomag ( fél kg ) darált háztartási kekszet, 3 evőkanál kakaót, 1 vaníliaaromát és 1,5 üveg rumaromát. ( én ehelyett fél dl rumot tettem bele).
Az egészet összekeverjük, majd egy folpackkal ( én egy nylonzacskót szedtem szét, mert utálom a folpackot hámozni) kibélelt tálcára nyomkodjuk.
Itt lehet variálni, hogy milyen vastagra akarod a csokit/sütit. Én a normál, vékonyabb fajtát utánoztam le, de lehet akár a vastagabb XXL-eset is utánozni.
Szóval a kívánt vastagságúra lapigatjuk a tálcán. Kicsit hűlni hagyjuk és közben csokit olvasztunk. (én tejcsokit választottam és a zacskós kivitelt, amit csak forró vízbe kell tenni, ott megolvad, azután levágni a tetejét, kinyomni és szétkenni a sütin. Két zacskót használtam fel, mert nagy adag volt, de tök jó lett. Majd ha megint veszek bepostolom ezt a fajta csokimázat, én nagyon szeretem, mert könnyű vele bánni, nem kell gőz felett dikicselni vele, aprósütit tök jól lehet vele díszíteni, ha csak kis lyukat vágunk rá és nem is drágább, mint egy tábla Katica tortabevonó, azt hiszem 160 Ft körül van egy zacskó)
Szóval végül ráöntjük a csokimázat és hűtőbe rakjuk kb. egy órára, hogy megdermedjen. Utána a kívánt vastagságúra daraboljuk. Utána már nem kell hűtőben tárolni.
Ui: az jutott még eszembe, hogy van a sport csokinak egy meggyes fajtája is. Azt is lehetne reprodukálni, ha meggybefőtt levét tennénk hozzá egy keveset vagy bonbonmeggy aromát tenni bele.
Téli fagyi
2008 január 2. | Szerző: maszatjani
Már említettem Emike nénit- anyukám kolleganőjét- a borzas sajtos pogácsa kapcsán. Nos, ez a recept is az ő nevéhez köthető. A krémje nem túl gyorsan összedobható, mert három részből áll. Az eredeti recept sokkal több cukorral írja, de úgy baromi édes volt, ezért vettem le belőle és még így se mondható ízetlennek. Ezért aztán azt javaslom, hogy készítés közben kóstolgatni kell és inkább a végén pótolni egy kevés cukrot. Az ne tévesszen meg senkit, hogy langyosan túl édesnek tűnik, mert lehűlve ez meg fog szűnni.
A képen látszik, hogy nem volt két egyforma tölcsér, de az iparművész úr (az Uram, merthogy ő kapta ezt a megtisztelő feladatot), pont így szerette volna.
Téli fagyi ( Emike-féle)
Krém 1.: 25 dkg margarint, 10 dkg porcukrot, 1 vaníliáscukrot jól kikavarunk.
Krém 2: 2 kanál lisztet és 3 tojássárgáját megfőzzünk 2 dl tejben és hagyjuk kihűlni. ( ne legyen csomós)
Krém 3: a kimaradt 3 tojásfehérjékből 3-4 kanál kristálycukorral gőz felett kemény habot verünk, majd hagyjuk kihűlni.
Először a 2-es krémet egy tálban kicsit keverjük a robotgéppel, majd apránként hozzáadagoljuk a 1-es margarinos krémet, végül óvatosan hozzáadjuk, nem törve a 3-as számú tojásfehérjehabot.
Ezt a krémet töltjük az ostyatölcsérekbe.
Ostyatölcsérek készítése
Az ostyalapot darabokra vágjuk. ( nem tudok pontos méretet, ki mekkora tölcséreket akar) Egy lábosban vizet forralunk, amit letakarunk egy tiszta konyharuhával. Erre a ruhára teszük a feldarabolt ostyalapokat, ahol a gőztől megpuhulnak és meg tudjuk őket hajtogatni.
A konyharuhával vigyázzunk, ki ne gyulladjon!!!!! (saját tapasztalat)
Persze használhatunk kész tölcséreket is, de mi abban a pláne??
Láttam már olyat is, hogy a kész, megtöltött fagyik tetejét csokiba mártották bele, úgy is finom lehet és még dekoratív is.
Oldal ajánlása emailben
X