Amerikai almatorta
2007 október 30. | Szerző: maszatjani
A múltkori almáspitém közönségsikere után természetes módon adódott, hogy újabb almás recepteket próbáljak ki. Erre az amerikai almatortára esett ma a választásom. Nem tudom, hogy mitől amerikai, azt viszont igen, hogy a recept nmaristól származik és még valamikor nagyon régen Zsé blogjából mentettem le, de valahogy soha nem került rá sor, pedig az egyszerűsége miatt kézenfekvő lett volna.
Nagyon finom és gyorsan összedobható süti, azt viszont már nem mondhatom, hogy nagyon olcsó is, mert itt mifelénk Békés megyében az alma ára 300 ft felett van, ami szerintem horrorisztikusan sok. Állítólag azért, mert tavasszal elfagyott a Nyírség összes almatermése. Úgyhogy az újabb almás próbálkozásaimhoz meg kell próbálnom felhajtanom egy olcsó(bb) almabeszállítót.
A süti amúgy nem túl dekoratív, a fényképarca sem túl előnyös, de higgyétek el a zord külső, finom, békebeli ízű süteményt takar.
Amerikai almatorta (nmaris receptje)
– Végy egy sütőformát! Ez lehet bármilyen alakú: kerek tortaforma ( kb. 26 cm-es) vagy egy közepes méretű tepsi. Ha nem szilikon, készítsd elő a szokott módon: kend ki zsíradékkal és lisztezd be vékonyan.
– Pucolj meg 3-4-5 almát! Attól függ mekkorák és mennyi almát szeretnél a sütidbe. Én 4-et pucoltam meg és szeleteltem fel, így egy 26 cm-es kerek tortaforma aljába két réteget sikerült belerakosgatnom.
– Ha beleraktad, szórj rá egy kisebb maréknyi cukrot és hintsd meg némi fahéjjal.
– Jöhet a tészta: na egy nagyon egyszerű! Egy akkora tálba ami befér a mikróba, tegyél bele 10 dkg margarint és olvaszd fel. Azután zuttyints hozzá 15 dkg cukrot, 15 dkg lisztet, 1 csomag sütőport és 2 egész tojást. Ezt az egészet egy habverővel keverd sima tésztává.
– A tésztával borítsd be az almaszeleteket. Nem lesz egy folyós massza, úgyhogy egy lapos fakanál jó szolgálatot tehet a szétkenésnél. Ha könnyíteni akarsz magadon, egy kis tejet önts hozzá, akkor könnyebben megadja magát.
– Előmelegített sütőben kb. fél óra alatt sül aranybarnára. A kiborítással, hogy az alma felülre kerüljön, várni kell amíg hűl, ellenkező esetben szétesik az egész. Lehet még plusz cukorral tálalni vagy csokimázzal, de szerintem így alla nature is nagyon finom.
Megjegyzés: Válaszunk hozzá kicsit savanykásabb almát, úgy jobban kijönnek az ízek.
Kata szelet és egy majdnem V.K. F. nevezés
2007 október 29. | Szerző: maszatjani
Blogírói pályafutásom úgy indult még a nyár közepén, hogy az nlc-s fórumokat olvasgatva, a lányok ajánlottak egymásnak gasztroblogokat. Kíváncsiságból rákattintottam párra és nagyon tetszettek. Így kezdett el bennem is érlelődni a gondolat, hogy talán én is írhatnék egy ilyet.Természetesen folyamatosan olvasgatom mások blogjait azóta is. Vannak amelyek azért állnak közelebb a szívemhez, mert az írójuk nagyon szimpatikus, van ahol olyan hétköznapi recepteket találok, amelyet én is szívesen készítek, van amelyeket pedig pont a különleges ételek, útiélmények miatt olvasgattok. Szóval olyan vagyok a gasztroblogokkal, mint Gombóc Artúr a csokikkal…
Hogy, hogy is jön ez a Kata szelethez? Nos pár hete olvasgatás közben rábukkantam a V.K.F. X. fordulójának kiírására. Máskor is szívesen böngésztem a pályamunkák között, sőt játszom a gondolattal, hogy egyszer majd én is felnövök a ” nagyokhoz” és benevezek erre a szerintem nagyon jó , játékos főzőversenyre.
A mostani forduló kiírásakor is elgondolkodtam tehát, hogy melyik a legmeghatározóbb gyermekkori ízélményem? Mi is jut eszembe erről először. Torlódtak a gondolatok és a receptek a fejemben, azután valahogy teljesen ki is ment a fejemből. Múlt héten azután -teljesen spontánul, minden hátsó szándék nélkül- Kata szeletet sütöttem. Már a habot kentem rá, amikor bevillant. EZ AZ! Ha valami akkor ez egy igazi gyerekkorból hozott íz.
Hosszú éveken át, minden jeles alkalomkor ott kellett álljon az asztalon, mert anélkül nem volt ünnep az ünnep. Bármikor megkérdezték tőlem: na mit süssünk, mindig az volt a válaszom: Kata szeletet. Már mindenki unta és új sütiket vett volna fel a repertoárba, de én ragaszkodtam hozzá.
Emlékszem a karácsonyt, húsvétot megelőző napra, amikor már ott puhult a kamrában, de nem lehetett megvágni. Igazi ünnepi pillanat volt, amikor anyu levágta a széleit és odaadta.
Szóval igen én azt hiszem, ezzel neveznék a V.K.F. jubiláló X. fordulójára.
Kata szelet
Tészta: 50 dkg lisztet, 15 dkg zsírral, 15 dkg cukorral, 2 tojássárgájával és 1 csomag sütőporral összerakunk egy tálba. Annyi tejet rakunk, hozzá, hogy egy könnyen nyújtható tésztát kapjunk. Ha kész háromfelé szedjük és három lapot sütünk belőle.
Megjegyzés: Nekem nem volt zsírom, úgyhogy margarint használtam. Anyu kérdeztem, hogy mennyivel többet tegyek, azt mondta, bátran tegyem bele az egész 25 dkg margarint, mert csak omlósabb lett tőle. Igaza lett.
Lustaságból még meg is puhítottam a mikróban egy kicsit a margarint és így nagyon könnyen összeállt a tészta és alig kellett hozzá tej.
Krém:
A legrosszabbul sikerült lapunkat összetörjük. (Kézzel, géppel vagy zacskóba téve klopfolóval-kinek, hogy tetszik).
A tésztamorzsához hozzáöntünk 1 dl vaníliás tejet (vaníliarúd-krőzusoknak, mezei halandóknak vaníliaaroma vagy vaníliáscukor) és 1 dl rumot. (ki lehet váltani rumaromával, de az nem az igazi).
Utána hozzárakunk 2 evőkanál baracklekvárt, 2-4 evőkanál cukrozatlan kakaóport (ízlés szerint), 10 dkg vajat és 15 dkg cukrot.
Ezt robotgéppel sima krémmé keverjük és a megmaradt két lapunk közé, egyenletes rétegben betöltjük.
Máz: 3 tojásfehérjét, 15 dkg porcukorral gőz felett felverünk, majd a sütire kenjük. (Először a fehérjékből felhőszerű habot keverünk utána adjuk hozzá a cukrot és kb. 5-7 perc alatt kemény habbá verjük. Vigyázzunk, mert ha túl forró a gőz, megfőhet a habunk. Amikor már jégcsapként lóg a hab a kiemelt habverőkarokon, na akkor már kenhetjük.)
A tetejét reszelt csokival vagy tortadarával díszítjük.
Másnapra puhul össze isteni finom omlós süteménnyé.
Mákos-narancsos muffin
2007 október 20. | Szerző: maszatjani
A muffinnal kapcsolatosan, az első élményeim kb. 3-4 évvel ezelőttre tehetők. Akkoriban kezdett elterjedni, nagyrészben a Stahl műsorok hatására, aki előszeretettel sütögetett a műsoraiban különböző féle, fajta muffinokat. Addig nem is nagyon hallottam erről a süteményről, talán csak amerikai filmek büféjeleneteiben villant fel néha, innen tudtam, hogy létezik ilyesmi.
Azután, mikor már igencsak érett bennem a gondolat, hogy beruházok egy sütőformára, az egyik kolleganőm ódákat zengett, hogy milyen finom sütiket süt benne, meg hű, meg há. Sőt, receptet is adott hozzá: a snickerses muffint. Ez volt az első muffinreceptem, ami azóta is az uram nagy kedvence. (pont a napokban kért meg rá, hogy süssek neki, talán majd a jövő héten.)
Hozzá kell tegyem, hogy évekkel ezelőtt, egy ilyen forma még közel 3000 ft volt, nem úgy, mint ma amikor már akár 700 ft-ért is beszerezhetsz egyet. Mi pedig igencsak szűkösen éltünk akkor(is). Úgyhogy, úgy emlékszem ez volt a szülinapi ajándékom abban az évben. Nagyon örültem neki. Onnan kezdve, hosszú heteken át muffinokat gyártottam, könyveket szereztem be, receptek után kutattam az interneten és sütöttem,sütöttem,sütöttem…..
A lelkesedésem hosszú hetekig tartott, de ez pont elegendő idő volt, hogy mindketten besokalljunk tőle. Ezért azután hosszú ideig pihentettem a muffinsütést. Időnként összedobtam egy-egy fajtát, de a lelkesedésem jócskán megcsappant. Ennek az is volt az oka, hogy a legutolsó pár adag nem sikerült túl jól, lapos lett a tetejük, nem nőttek meg olyan szép “muffinszerűre”.
A napokban azután a Maximában rábukkantam pár muffinreceptre. Az egyiket, mintha nekem találták volna ki, mert már két hónapja kerülgettem a hűtőben egy fél csomag bontott cukrozott máktölteléket. Még nyáron vettem mákos tésztához, de ezzel is úgy vagyok, mint a rakott karfiollal, egy évben egyszer doszt elég belőle. A mák, meg csak ott állt és állt. Szóval a mákos-narancsos muffin pont nekem való recept volt.
Ja! és nagyon szépen lettek a sütik. A titok véleményem szerint ( meg az egyik okos muffinos könyvem szerint) az , hogy forróra elő kell melegíteni a sütőt és nagy lángon kell elkezdeni sütni, kb. 10 perc után lehet egy kicsit visszavenni. Az oka pedig, hogy hamar sülnek ezek a kisadagos sütik, rövid idő alatt kell ” összekapják” magukat, ezért kell nekik a nagy hő.
Úgy érzem mostantól megint gyakrabban kerül elő a muffinsütő. (Amit már szilikonosra cseréltem, de kacérkodok újra a teflonossal, mert nagyon tetszenek azok a klassz mintás papírkapszlik.)
Mákos-narancsos muffin
– 22 dkg lisztet elkeverünk fél csomag sütőporral
– a narancsot meghámozzuk, úgy, hogy belső fehér héja se maradjon rajta. (én egy éles késsel csupaszítottam le) , a gyümölcshúst felkockázzuk. ( 1 db-ot ír a recept, de bátran mehet bele kettő is)
– Egy tálba tesszünk 25 dkg mákot és 10 dkg cukrot (én cukrozott máktöltelékből csináltam, kb. 18 dkg volt és cukrot egy evőkanállal raktam még hozzá), hozzádobunk egy csipet sót, hozzáöntünk 5 evőkanál olajat, 20 dkg tejfölt és 2 egész tojást is hozzáütünk. ( a narancsoknak a leve is mehet bele, ami kifolyik pucolás közben)
– ezt összekeverjük és hozzáadva a lisztes keveréket és a narancskockákat még egy párat keverünk rajta, majd muffinformákba töltjük és megsütjük a fent leírt módon.
Megjegyzés: nekem túlságosan dominált benne a mák, a narancs alig érződött rajta, ennek ellenére finom volt, de legközelebb ( mert lesz legközelebb!) úgy fogom csinálni, hogy egy narancsot karikákra vágok és sütés előtt a muffinok tetejére ültetem.
Egyszerű málnás piskótatorta-ribizlire hangszerelve
2007 október 14. | Szerző: maszatjani
A tegnapi Tupper partira sütött mézespuszedliből ( amiről már többször ódákat zengtem ezeken az oldalakon) egy darab sem maradt. Még mutatóba sem. Az én drága emberem legnagyobb bánatára. (Előtte le volt tiltva róla, nehogy elfogyjon, azután meg már nem volt miről) Szóval engesztelésül ( a puszedlihiányért és a kotlákért-ahogy ő mondaná), gondoltam meglepem egy Stahl féle egyszerű málnatortával.
A gond csak annyi volt, hogy nem kaptam a boltban málnát, csak ribizlit, sebaj megcsináltam azzal.
Valamikor május környékén volt adásban ez a süti és emlékszem, hogy olyan hatással volt rám, hogy még aznap meg is csináltam. Meg azóta már jó sokszor. Nagyon egyszerűen összedobható, de finom sütemény.
Nyáron mindig úgy ettük, hogy vaníliafagyit-jégkrémet krémesre olvasztottunk és azt kentünk a tortaszeletek tetejére. Valami isteni finom együtt.
De most, hogy már se nyár, se jégkrém, se jó idő, gondoltam újításként vaníliás tejszínhabbal fogom kínálni. Az csak annyi, hogy a tejszínt, cukorral és vaníliás pudingporral vertem fel. Finom lett, csak legközelebb elég lesz hozzá fél csomag pudingpor is, mert így kicsit olyan, mintha liszt lenne benne , de az íze jó.
Egyszerű málnatorta
12 dkg finomlisztet összekeverünk egy fél kávéskanál sütőporral és egy csipet sóval. Félretesszük.
4 egész tojást, 12 dkg cukorral, 1 citrom reszelt héjával és egy vaníliáscukorral (vagy igazi vaníliával vagy aromával- ami van) robotgéppel 6-8 percen át habosra keverjük.
Ha kész, fakanállal, óvatosan hozzákeverjük a sütőporos lisztet. Ha elvegyült, hozzáöntünk 5 dkg olvasztott, langyosra hűlt vajat is.
A legjobb, ha a kb. 20-24 cm-es tortaformánk alját jó minőségű (szilikonos) sütőpapírral béleljük ki.
A gyümölcsöt összekeverjük egy evőkanál cukorral és fahéjjal. (Én fahéjat nem raktam hozzá, de aki úgy gondolja használja bátran)
A tészta felét az előkészített formába öntjük, majd jön rá a gyümölcs, a tetején pedig egyengessük el a maradék tésztát.
Előmelegített sütőben 40-45 perc alatt megsütjük.
Ha kicsit hűlt tálra borítjuk és óvatosan lehúzzuk róla a sütőpapírt. A tészta könnyűsége miatt a gyümölcs a tészta alján lesz, azaz mostmár nekünk felül.
Szerintem magában is nagyon finom, de jöhet hozzá a már említett fagyi vagy a vaníliás tejszínhab is.
Vaníliás tejszínhab: 2 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor (ízlés kérdése és attól is függ, mennyire savanyú gyümölcsöt használunk), fél csomag főzős vaníliás pudingpor. Így verjünk belőle robotgéppel kemény habot. Ha Hulalát használunk, nem kell plusz cukor, mert az már édesítve van.
Lehet puding helyett vaníliaromával is vaníliásítani. (Hú, de gyönyörű szó ez!)
Túrós-szőlős rétes
2007 október 5. | Szerző: maszatjani
Tegnap délután, mikor hazaértem a munkából nekiálltam sütni. Feszültséglevezetésként sem utolsó elfoglaltság és emellett még az is motivált, hogy múlt hétvége óta állt a hűtőmben egy csomag túró. Túrós palacsintát akartam csinálni tejszínes mártásban megsütve, de azután elmaradt, a túró pedig megmaradt. Eszembe jutott, még napközben, hogy nemrégiben az egyik Nők Lapjában (talán Szántó Dávid volt rajta) láttam egy túrós-szőlős rétesreceptet Lajos Maritól. Ritkán szoktam a receptjeit használni, de ez valamiért megfogott. Nem túl munkás az elkészítése, hamar megvolt.
A végeredmény: hát részemről egy szeletet ettem, mégsincs már belőle. Igaz az Uram vitt magával egy nagy adagnyit munkába, én a gyerekeket kínáltam meg a saját adagomból a suliba és anyunak kivittük a maradék szeleteket. (Nemrég telefonált és mondta, hogy neki nagyon ízlik és alig van már belőle.)
Szőlős-túrós rétes (Lajos Mari receptje)
A hozzávalók 3 rúd réteshez vannak megadva. Egy rúdhoz 4 réteslap használatát írja a recept.( Én rendetlen voltam, és kevés volt a lapom, csak két laposat csináltam, de hiányzott hozzá a plusz 2, úgyhogy javaslom maradjon a 4)
A lapokat egy benedvesített, de alaposan kicsavart, tiszta konyharuhára terítjük és megkenjük-pötyögtetjük laponként ( a felsőt is) az olvasztott vajjal vagy margarinnal.
Ezután jön a töltelék:
-10 dkg túrót alaposan (robotgéppel) kikeverünk 4 dkg puha margarinnal. Egyenként hozzáadjuk 3 tojás sárgáját, fél citrom reszelt héját, 1 dl tejfölt (lehetőleg 20%-os legyen).
A 3 tojásfehérjét 8 dkg kristálycukorral és egy csipet sóval kemény habbá verjük, majd apránként hozzadjuk a túrós masszához. Végül szitálva hozzáadunk még 5 dkg lisztet is.
A fenti módon előkészített réteslapra a töltelék egyharmadát úgy helyezzük rá, hogy a széleken mindenhol 3-3 cm-t kihagyva a felénk eső harmadra terítsük szét. A két szélét hajtsuk a töltelékre, majd óvatosan, a konyharuhát segítségül véve tekerjük fel szorosan a rétest.
A tepsibe úgy helyezzük óvatosan, hogy a hajtogatott része kerüljön alulra és azonnal kenjük meg olvasztott vajjal vagy margarinnal. (hogy ki ne száradjon)
Ugyanígy járunk el a másik két rúd rétessel is.
A sütésnél: forró sütőbe helyezzük és így magas lángon süssük 10 percig, majd vegyük vissza a lángot 180 fokra egyhe pirulásik süssük még kb. fél óráig.
Két megjegyzést is fűzött hozzá a recept szerzője:
1. előfordulhat, hogy megreped a rétes és kifolyik egy kevés töltelék, nem baj.
2. Ez a süti, csak frissen mutatós és finom, mert hamar megereszkednek a lapok. (Ezt én is tanúsíthatom) Ezért azt javasolja, hogy ha nem fogy el gyorsan, csak egy laza tüllernyővel (nekem fogalmam sincs mi ez, de mások talán okosabbak) takarjuk le, hogy levegőzhessen.
Saját tapasztalatom: rétest sütni nem könnyű, inkább strapás feladat.
Almás pite
2007 szeptember 30. | Szerző: maszatjani
Bocs a kihagyásért, de dolgos pár napon vagyunk túl. Csütörtökön nekiálltunk meszelni, ( vagyis nem meszelni, mert diszperziós festéket használtunk, de ha azt mondom festettünk, az úgy hangzik mintha ablak vagy ajtófestés lett volna porondon) Szóval meszeltünk, de festékkel. No nem az egész lakást, csak egy szobát és két kisebb helyiséget ( mosófülke+WC). Úgy terveztük egy nap alatt összerántjuk az egészet. Csak egy valamiről felejtkeztünk meg. Az ilyenkor szokásos alapszabályról. Miszerint: számold ki- ráhagyással- hogy mennyi időre és anyagra lesz szükséged. Azután ezt szorozd meg 2-vel. Nos ez az utóbbi művelet maradt ki. Nem is lettünk kész, csak szombatra. Jól el is fáradtunk. Klassz. Összesen 4 napot voltam itthon, mert csütörtökön és pénteken szabin voltam és valószínűleg fáradtabban megyek vissza holnap reggel dolgozni, mintha csak 2 napot lettem volna itthon.
Mára pihenést terveztem, de főzni muszáj volt valamit. És persze azért a sütés sem maradt ki. Gondolkoztam, hogy mit is süssek, ami finom, gyors. Több ötletem is volt, azután természetesen olyat választottam ki, ami tök pepecselős.
Hiába szeretek sütni, van néhány olyan munkafolyamat benne, amit ki nem állok. Ilyen többek között az almapucolás-reszelés és a tésztanyújtás is. Szóval minden logikát nélkülözve ezért választottam egy almás pitét.
A receptet a mit főzzek holnap topicon olvastam- fokrisz írta be- omlós almás néven. Tényleg finom lett. Alig 5-6 szelet árválkodik már csak a tányéron. (Pedig még vendégeink sem voltak)
A receptet eredetiben bemásolom, ahogy lementettem, a végén pedig hozzáírom a saját tapasztalataimat.
Omlós almás (Fokrisz)
Hozzávalók a tésztához: 35 dkg liszt, 15 dkg vaj, 10 dkg cukor, 2 tojás sárgája, 3 ek. tejföl, fél csomag sütőpor
Először a vajat el szoktam morzsolni a sütőporral kevert liszttel, majd utána adom hozzá az összes többi hozzávalót.
Töltelék: 1, de inkább 1,5 kg almát meghámozok, káposztareszelőn lereszelek és egy teáskanálnyi cukorral elkeverem. Ha levet eresztett, kinyomogatom belőle a fölösleges lét, de úgy, hogy ne legyen teljesen száraz, különben a töltelék is az lesz (hozzá kell kalkulálni, hogy a cukortól még levesesebb lesz). Belerakom egy lábosba, ízlés szerinti fahéjjal elkeverem és pár perc alatt megpárolom. Ha kész, hozzáadok ízlés szerinti kristálycukrot (én mindig kóstolgatom, jó-e már ). Ezt kihűtöm.
Ez egy normál tepsinyi adag (ami kb. akkora, mint egy fél gáztepsi, hosszra pár centivel nagyobb csak). A tésztát kettéveszem, a tepsi méretére nyújtom. A kiolajozott és sütőpapíttal bevont tepsibe rakom az egyiket (ha nem elég hosszúra nyútjottuk a tésztát, kézzel rá lehet segíteni ), ezután megy rá az almás töltelék, majd a másik kinyújtott tészta. Ezt megkenem tojással és villával megszurkálom. Közepes lángon (180 fok ) sütöm, amíg a teteje szép aranybarna színt nem vesz, ami az én gázsütőmnél olyan 30 perc.
Megjegyzések (Zsuzsi): Elég édes almát vettem, úgyhogy alig kellett cukrozni, talán össz-vissz 3 evőkanállal, ha beletettem. Legközelebb, ha szintén ilyen édes almát kapok, akkor fogok, hozzá némi citromlevet csöpögtetni. Nem sokat 1-2 evőkanálnyira gondoltam.
Fahéjból egy csapott evőkanálnyi ment hozzá.
A nyújtást-mivel utálok- úgy úsztam meg, hogy a tészta felét a szilikonlappal bélelt tepsi alján lisztes kézzel szétnyomkodtam egyenletes rétegben. Utána jött rá az almatöltelék. A felső lapot pedig úgy gyártottam le, hogy a megmaradt fél adagnyi tésztából kisebb-nagyobb darabokat martam ki és a két belisztezett tenyerem között lapos tésztadarabokká nyomkodtam és ezekkel borítottam be az almát. Nem baj, ha először nem érnek össze, mert a végén össze lehet őket húzkodni,nyomkodni. Tegyünk félre egy kevés tésztát, hogy ha kell valahová akkor be tudjunk pótolni. Lehet, hogy bonyolultan hangzik, de nem az. Hamar megvan és a végeredményen nem látszik, hogy, hogy készült.
Londoni szelet
2007 szeptember 24. | Szerző: maszatjani
Jöjjön végre egy sütemény is. A hétvégén-szokás szerint- többfajtát is sütöttem. Volt- a lentebb már beírt- szőlős krémes, görög citromos süti és ez a londoni szelet. Szerintem kevés ennél egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb DE finom süti van. Én kb. 10 perc alatt dobtam össze tegnap. Úgy, hogy eredetileg nem is volt betervezve, csak rendezgettem a receptes lapokat és megláttam. Mivel mindkettőnk kajája (angol rakott krumpli és rakott karfiol- most nézem csak, milyen rakott hétvégénk volt) sütőtálban volt, a kettő sütése között várni kellett, hogy kihűljön a sütő, nehogy szétcsattanjon a tál. Nos ezt a holtidőt töltöttem ki azzal, hogy villámgyorsan összeraktam a sütit. Mire kisült a második adag kaja is, már tolhattam is be a helyére a tepsit. Mint mindig, most is nagy sikere volt, kb. 2 szelet árválkodik a tányéron, érzéseim szerint már nem sokáig.
Londoni szelet
Tészta:
Mikróban megpuhítok 14 dkg margarint. Egy tálba teszem és hozzáöntök 8 dkg cukrot, 21 dkg lisztet 1/2 kávéskanál szódabikarbónát és hozzáütöm 3 tojás sárgáját. Ezt az egészet fakanállal összedolgozom, amíg bírom utána pedig néhány mozdulattal könnyen összegyúrom. Nagyon könnyen összeálló tészta. Kézzel egy kivajazott, kilisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe egyenletes rétegben belenyomkodom. (Én a szokásos kb. 20*30-as tepsimet használtam)
Ezután 5 evőkanálnyi lekvárt ( én barackot használtam, de bármilyet lehet szerintem) szétkenünk a tészta tetején.
A 3 tojásfehérjét felverjük 12 dkg cukorral keményre. Ha kész belekeverünk 15 dkg darált diót. ( Én mindig dejót használtam eddig hozzá), majd az így kapott diós habot rákenjük a lekváros tészta tetejére. (Ezt a habot nyersen is nagyon szeretem, isteni finom íze van szerintem)
Végül előmelegített sütőben megsütjük.
Nagyon finom, omlós, kiadós sütemény.
Túrós-tejszínes-kekszes avagy a tejfölös-kekszes új ruhája
2007 augusztus 8. | Szerző: maszatjani
Üdítős sütemény
2007 november 4. | Szerző: maszatjani
Ez a süti már olyan régóta tartozik a családi repertoárunkba, hogy már nem is emlékszem arra, honnan, kitől kaptuk meg a receptet. Tény azonban, hogy nagy kedvencünk és gyakran kerül terítékre ünnepeken, de akár szimpla hétvégeken is.
Többször, több helyen találkoztam már ezzel a recepttel különböző más neveken is, mint például Fanta szelet, Mirindás kocka stb. nálunk üdítős szeletként vonult be a köztudatba.
Elég sok variációs lehetőség van ebben a sütiben. A tésztája lehet sima vagy csokis piskóta. (én csináltam már így is, úgy is, mindenhogy finom) Azután lehet vékonyabb a piskóta vagy vastagabb, attól függ hány tojásból készítjük és mekkora tepsiben sütjük. Sőt! Lehet ünnepi alkalmakra kerek tortaformában is elkészíteni, nagyon látványos lesz.
Azután ott a teteje, amit ugye a nevéből adódóan szénsavas üdítőből készítünk. Nekem a narancsos az igazi, de a nővérem pl. már készítette málnából is.Lehet vele próbálkozni, de szerintem valamilyen savanykásabb üdítő illik hozzá.
Üdítős sütemény
Tészta: sima vagy csokis piskótát sütünk, mondjuk 5 tojásból, de ezt aszerint döntsük el, hogy mekkor a tepsink és, hogy milyen vastag tésztát akarunk.
Én úgy szoktam, hogy a tojásokat egészben belütüm egy tálba, hozzárakok annyi evőkanál cukrot, ahány tojással dolgozom, azután robotgéppel 7-8 percig keverem, hogy jól felhabosodjon és sok levegőt vigyek bele. Ha kész, kanalanként hozzáadom a lisztet (szintén annyit, ahány tojással dolgoztunk) és fakanállal óvatosan, széles mozdulatokkal beledolgozom a tojáshabba. Ha kakaós piskótát sütök akkor egy kanállal kevesebb lisztet rakok és ahelyett jön a kakaópor.
Végül az előkészített vagy sütőpapíros sütőformában öntjük és előmelegített sütőben megsütjük.
Túrókrém: 2 csomag (fél kiló) túró, 25 dkg Rama margarin, 25 dkg porcukor
A puha margarint a porcukorral robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a túrót és azzal is egyneműre keverjük.
A kihűlt piskótára kenjük.
Teteje: 7 dl SZÉNSAVAS üdítő ( alapból narancsos), 2 csomag főzős vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukor
A pudingport elkeverjük a cukorral és felengedjük az üdítővel, majd folyamatos keverés mellett zselészerű krémet főzzünk belőle. Amikor már bugyog és jó sűrű, akkor levesszük a tűzről és hagyjuk kicsit hűlni, mert ha túl melegen tennénk a sütire lefolyna és vinné magával a túrókrémünket is. ( saját tapasztalat)
Szóval, ha már kicsit hűlt, óvatosan adagolva rátesszük a süti tetejére. Egyszerre inkább kisebb adagokat rakjunk és azt egy késsel vagy spatulával oszlassuk szét.
Ha ráraktuk mindet, tegyük egy órára hűtőbe, utána szeletelhetjük és tálalhatjuk.
Oldal ajánlása emailben
X